I'm sorry Dabi x Oc

6-rész

Úgy egy órája néztük a filmet amit valahogy ki is bírtam feltűnő ijedések nélkül -persze magamban már vagy háromszor szívrohamot kaptam de ez szerencsére nem tűnt fel senkinek- ám amint elértünk egy órához a filmben elég rendesen ijesztő jelenet következett aminél már akárhogy próbáltam nem tudtam elrejteni, hogy félek és halkan felsikítottam majd a kezeimbe temettem az arcom. Próbáltam nem a többiekre nézni a halálfélelmem után, ugyan is nem akartam elrontani a filmezésüket, ám nem sokkal a halk sikításom után egy kezet éreztem a vállamon ahogy a hátamon végig simítva átkarol engem.A hideg is kirázott a melengető érzéstől majd erőt vettem magamon és a kéz tulajdonosára pillantottam. Natsuo nézett rám biztatóan még közelebb húzott magához és óvatos simításokkal próbált megnyugtatni. Az arca mintha kicsivel pirosabb lenne az átlagnál de most nem tudtam ezen gondolkozni hiszen egy ilyen ijesztő jelenet után újra biztonságban éreztem magam védelmező karjaiban. Rá mosolyogtam félénken mire egy ugyan ilyen mosolyt kaptam tőle válaszként. A film további részétől egészen a végéig Natsuo nem vette le a kezét a vállamról és amikor érezte, hogy nem vagyok épp a legnyugodtabb állapotban egyes jelenetektől egyből néhány lágy simítással próbált javítani a helyzetemen. Idő közben Fuyumi ránk terített egy vékonyabb de még is puha és bundás plédet. Míg a mellettünk lévő másik kanapén ő hozzá is közelebb húzódott Shoto és ketten takaróztak egy hasonló pléddel mint mi. A film után még egy kicsit beszélgettünk nagyrészt inkább a heti programokról és arról, hogy mennyire várjuk már a bátyáink meccseit, hogy teli torokból szurkolhassunk nekik. este 10 óra körül  döntöttem úgy, hogy vissza kéne mennem a szobámba lefürdeni és aludni utána. Elköszöntem Todorokiéktól majd egyenesen a szobám felé vettem az irányt. Még beköszöntem anyáéknak és Naokinak is és jó éjszakát kívántam nekik majd elmentem aludni. 

Másnap reggel egész frissen keltem ahhoz képest, hogy tegnap elég ijesztő dolgokkal terheltem az agyam. Megmostam az arcom majd felöltöztem és át is mentem anyáékhoz akik szintén ébren voltak már és a napi programokat tervezték.

-Kaori szólnál a bátyádnak, hogy jöjjön átbeszéljük mit csinálunk ma?-kérte anya 

-persze megyek már -azzal el is indultam a tesóm szobája felé és amikor benyitottam, hogy még teljesen be van sötétítve és Naoki is az ágyában alszik mit sem törődve azzal, hogy fel kéne kelnie. Úgy gondoltam jó testvér módjára keltem fel. Magyarul rá ugrottam szegényre. De legalább hatásos volt ugyan is egyből felébredt. 

-OI KAORI TE ÁLLAT ELTÖRTED A GERINCEM-nyafogott 

-Dehogy törtem ne nyávogj, inkább gyere mert anyáék meg akarják beszéli mit csináljunk ma.-utasítottam

-jól van 10 perc múlva megyek-mondta én pedig kisétáltam a szobájából hagyva őt elintézni a reggeli tevékenységeit. 

Ahogy mondta 10 perc után már jött is anyáék szobájába. 

-Na akkor mit szólnátok ha ma fürdenénk egyet? Láttam, hogy a hotelnek van egy wellness része és nagyon jó kis medencék vannak ott.-javasolta anya a napi programot

-Okééé menjünk de akkor ugye sokat leszünk ott?-lelkesedtem

-hát úgy érdemes medencézni ha nem 2 órát vagy ott-mosolygott rám apa

-Amúgy nem hívjuk Todorokiékat is?-kérdeztem

-NNEEEEMM-szólt szóen Naoki

-Jaj nem már, nem legyél ennyire utálatos megint. Tegnap a bálon még táncoltál is Fuyumival 

- Akkor sem. Nincs kedvem Dabi unott pofáját bámulni

-Ahhj  reménytelen vagy -sóhajtoztam 

-Szerintem ez egy jó ötlet, úgy is beszéltem Rei-el , hogy kéne valamit még együtt csinálni-támogatott anya

Még kicsit beszélgettünk, hogy pontosan mikor indulunk és nagyjából mennyi időt fogunk ott tölteni.Ez után le mentünk reggelizni, hogy azért együnk valamit hiszen szükségünk lesz az energiára. Miután visszaértünk a szobáinkba, mindenki átvette a fürdőruháját majd egy táskával és törölközővel a kezünkben indultunk a medencék felé. Mikor odaértünk letettük a cuccainkat néhány napozóágyra és már indultunk is a medencék felé. Bent a vízben egyből labdázni kezdtünk a bátyámmal és apával egy olyan medencében ami felett egy röpiháló volt felakasztva ezzel lehetőséget nyújtva a játékhoz , amíg anya napozott. Egy kis idő után észrevettem, hogy ismerős alakok pakolásznak le anya mellett és egyből fel tűnt a  3 fehér,  a vörös, a fekete és  a felemás hajkorona. Összetéveszthetetlenek voltak Todorokiék. Amint Natsuo észrevett minket a medencében egy mosolyra húzta a száját majd elkezdett felénk integetni ezzel is köszöntve minket.természetesen én is viszonoztam az intést és további integetéssel jeleztem neki, hogy csatlakozzon hozzánk. Alig pár perc múlva már a három todoroki gyerekkel játszottunk amíg anya és Rei beszélgettek , Enji pedig Dabinak magyarázott valamit.  Naoki arcán látszólag nem volt akkora öröm mint az enyémen ugyan is mint azt már többször is tudunkra adta nem igazán bírja a legerősebb ellenfelét és annak családját. Hogy oldjam kicsit a hangulatot hirtelen ugrottam fel apa nyakába ezzel az -egymás nyakában ülve lökjük bele a másikat a vízbe - játékot elkezdve és próbálva a többieket is rávenni a játékra.  El is osztottuk a 3 csapatot amik a következőek voltak: Shoto Natsuo nyakában ült, én apáéban és mivel Naoki Fuyumival volt a legjobban Todorokiék közül ezért megengedte a lánynak , hogy a nyakában üljön és ezzel egy csapatot alkossanak.  Elég hosszasan játszottunk és igazaból mindegyik csaat nyert is és vesztette is így a végén nem választottunk győztes csapatot. Szinte az egész napot ott töltöttük és játszottunk meg hülyéskedtünk. Szerencsére Naoki is feloldódott és közel sem volt olyan ellenszenves mint szokott lenni aminek nagyon is örültem. Dabi egyszer sem jött be a vízbe de lehet, hogy nem is gond mert amekkora világfájdalom és szenvedés látszódott az arcán nem biztos, hogy jót tett volna a mi hangulatunknak is. Miután kiszáltunk a medencékből gyorsan megtörölköztünk és elindultunk vissza a szobákba. Én út közben Fuyumival beszélgettem és megoszottam vele az aggodalmama miszeint Dabi az idei versenyen még durvább lesz. Sajnos a szemüveges lánynak nem sikerült ezt megcáfolnia mivel mesélte, hogy Dabi még sose edzett ennyit és sosem volt ennyire mondhatni dühös. Mikor megérkeztünk a szobáinkhoz én gyors kiterítettem a törölközőmet és egy kisebb gyomorgörccsel feküdtem be az ágyamba remélve, hogy az alvás majd segít elfelejteni, hogy mennyire is féltem Naokit.akármennyire is bunkó vagy utálatos néha, sose tudnék rá haragudni hiszem még is csak az egyetlen testvérem és mindig mindenben mellette áll és támogat. Nem bírnám ki ha valami komoly baja esne. A vártnál hamarabb elaludtam így már nem tudtam sokat agyalni ezen.