I'm sorry Dabi x Oc

24. rész

Másnap reggel egyedül ébredtem. Hiába néztem alaposan körül Dabi már az ágyneműjét is elvitte mellőlem ezzel nyomot sem hagyva a tegnap estéről. Nehezen küszködtem magam ülő pozícióba majd utána első dolgom volt a telefonomra pillantani, hogy megtudjam mégis hány óra lehet. Kisebb nyújtózkodások árán elértem az üvegasztalon pihenő készüléket majd fel is oldottam azt. Ekkor realizáltam az időt: 11 óra van. Kicsit szégyelltem magam amiatt, hogy ennyire sokáig aludtam így egy percet se akartam már a kanapén heverészni tovább. Az ágyneműmet visszavittem a szobámba ahol az ágyamon szépen el is igazítottam azt. Ezek után elővettem a szobában lévő szekrényből egy mai napra szánt nadrágot egy felsőt tiszta fehérműt és egy alsót majd elindultam a fürdőszobába, hogy lezuhanyozhassak így kicsit felfrissítve magam. 

Amint benyitottam a fürdőszobába enyhén szólva megint egy borzasztóan zavarba ejtő és kínos szituációban találtam magam. Miután reggel nem találtam Dabit magam mellett , nem is különösebben foglalkoztam vele hol lehet  viszont ezt ebben a pillanatban nagyon megbántam, hiszen említett személyünk éppen egy szál törölközővel a dereka köré csavarva állt a tükör előtt vizes haját igazgatva a fürdőszobában. Dabi félmeztelenül nem teljesen volt új látvány hiszen a boxmeccs előtti pár napban a medencében láttam már így viszont ez most teljesen más volt. Közelebbről megnézve sokkal részletesebben láthattam a tetoválásait amik a mellkasát és mindkét karját beborították, sőt még a háta egy részét is. Azonban ahogy jobban megnéztem megakadt a szemem valami máson is. Hegeken. Nagy valószínűséggel ütés okozta hegeken. Nem igazán vagyok jártas ebben a témában de tudom , hogy ezek a hegek biztosan nem a box-nak köszönhetőek. Úgy néztek ki mintha övvel vagy valamilyen szíjjal okozták volna a sérülést. Még egész frissnek néznek ki, egy-két hetesek lehetnek. De vajon ki és mivel okozta ezt neki? Nem tudom mennyi ideje nézhettem a hátát de amint felnéztem az arcára,tekintettünk találkozott, ezzel ő is realizálva azt, hogy én is a helységben tartózkodom. Abban a pillanatban már fordultam is meg és amilyen gyors tempóban csak tudtam mentem is ki a fürdőből és csuktam be magam mögött az ajtót. Sietősen mentem vissza a szobámba mintha még lenne esélyem arra, hogy nem látott meg. Azonban ez sajnos nem így volt. Dabi egy 5 perccel a történtek után idegesen rontott be a szobámba (már felöltözve) és kezdett el engem szépen kiosztani.

-NEM HISZEM EL, HOGY EKKORA IDIÓTA VAGY! KOMOLYAN NEM TŰNT FEL, HOGY BENT VAGYOK A ROHADT FÜRDŐSZOBÁBAN? -kezdett el nem túl nyugodt hangon magyarázni nekem 

-Jól van na sajnálom véletlen volt!-próbáltam magamat védeni

-Egyáltalán nincs jól nem merészelj még egyszer rám nyitni !VILÁGOS?

-A hegeid miatt vagy így kiakadva rám?-tettem fel a kérdést mely jelen pillanatban a legjobban foglalkoztatott. Bár ne tettem volna. Dabi tekintete hirtelen változott még haragosabbá és egyszerre riadttá mellyel borzasztó kényelmesen érzést váltott ki belőlem. Ez valószínűleg elég érzékeny téma nála. 

-MICSODA? NEM LÁTTÁL TE SEMMIT ! NINCSENEK HEGEIM! -ordított rám -NEHOGY RÁM NYISS MÉGEGYSZER -már szinte fenyegetett 

-Rendben , ne haragudj-vettem vissza a hangerőmből. Biztosan nagyon érzékeny témát érinthettem most nálam. 

A történtek után a fiú kiment a szobámból és a sajátja felé vette az irányt. Ezt a hangos ajtócsapódás támasztotta alá. Én újra megfogtam a cuccaim és a fürdőbe mentem, hogy végre megejthessem azt a reggeli zuhanyt.

Miután végeztem a zuhanyzással és elintéztem a reggeli teendőimet, utam a konyhába vezetett. Mivel együtt élek Dabival, úgy éreztem fairnek ha besegítek neki abban amiben csak tudok, így nekiálltam reggelit készíteni. A ma történtek után meg pláne ki akartam engesztelni valamivel. Reggeli csinálás közben csak a fiú háta tudott foglalkoztatni nem tehetek róla akaratomon kívül is világ életemben empatikus ember voltam és minden erőmmel segíteni szerettem volna az embereknek. Elfogott egy nagyon rossz érzés és a legrosszabb gondolatok is átsuhantak az agyamon miszerint lehet valaki rendszeresen bántja őt akár családon belül is. Valljuk be ez nem egy lehetetlen feltevés. Miután elkészítettem mindkettőnk laktató reggelijét erőt vettem magamon, hogy a fiú szobáját megközelítsem és bevigyem neki az ételt. Az ajtó előtt állva még egyszer átgondoltam a mondandómat amivel szeretnék tőle elnézést kérni majd kopogtam kétszer.