Csókod Után Vágyom

55.

David

Ausztráliában a július az a hónap ami a tél közepét jelenti itt. Na jó nem kell valami nagy mínuszokra gondolni de hideg van.  Kora este van már amikor az irodába lépek vagyis elmúlt este kilenc. Chad az asztala mögött ül és éppen videó telefonál de csak a nevetése üti meg a fülem mert nem érdekel.  Csak reggeli oda köszönések jönnek át egyre hangosabban mikor meghallok egy ismerős női hangot. Azonnal belém nyílal a fájdalom. Tehát épp a többiekkel beszél.

Én a májusi cirkusz óta teljesen kivontam magam a társaságukból. Annyira igyekeztem mindent véglegesen lezárni Baileyvel, hogy mire oda jutottam egyik reggel hogy töröljem őt az insta oldalamról, addigra ő már ezt megtette. A telefonszámát nem töröltem ki de ami késik nem múlik. Viszont egyszerűen nem tudom megtenni. Rengeteg álmatlan éjszakán vagyok túl amikor csak forgolodtam az ágyban és folyamatosan a miértekre kerestem a választ. Persze minden reggel ugyan úgy ébredtem, hogy nem találtam meg. Sok olyan éjszaka van mögöttem amikor arra vágytam, hogy ne emlékezzek semmire ami vele kapcsolatos. Főleg az utolsó néhány hónapra ami maga volt a pokol.

Még mindig a húgom lakásában lakom de ez is már csak napok kérdése. Mivel haza jön és van valami pasija akivel jön egy időre. Szóval szóltam az én drága édesanyámnak akinek jelenleg a világon a legnagyobbak csalódás vagyok, hogy haza költözzöm. Szegény először azt hitte viccelek de miután elmondtam neki, hogy a kedves barátnő Mara és az ő kedves barátnője lenyúlta az összes pénzem majd mivel kiszálltam egy e-mail üzenettel Bay minden addigi munkájából így kb semmi nem maradt. Ja dehogy nem egy 16.000 dolláros adósságom Bailey felé. Amit a mai napig nem tudom hogyan is fogok kifizetni. Nem maradt se egy támogatom se semim kivéve az üzleti részem Chadel ami bár hoz valamennyit de egyenlőre éppen csak sportolók, hogy lakást tudják bérelni.

Chad nagy röhögés között gratulál valami eljegyzéshez amiben Bay köszöni meg a gratulációt és ez az a pillanat amikor nem tudom figyelmen kívül hagyni a beszélgetést és felülök az íróasztal szélére úgy hogy semmilyen körülmény között ne látszódjon, hogy ott vagyok és intek Chadnek hogy nyugodtan folytassa a beszélgetést. Ami meglepő fordulatokat mutat.

-Köszönjük- mondja nevetve Bailey- de ez nem olyan eljegyzés és a fiúk csak szórakoznak itt rajta. Ahogy te is csak nevetsz!

Ezek szerint valaki megkérte a kezét és ez még az én nyakamba akarta varrni a gyerekét de ezek szerint kiderült ki az apa.

Csak nem akarják, hogy egyedül maradjak a baba születés után így Alex és én össze fogunk költözni. Vagyis már költözünk mert ameddig itt a parton süttetjük a hasunk addig Karin épp ki költöztett minden cuccom a lakásomból. Hiszen pocakkal már nem rohangálhatok.

Bailey csak mondja és mondja. Végig hallgatom ahogy ecseteli az Alexel való összeköltözést. Azt is elmeséli, Alex és a barátnője szakítottak mert nem bírta elviselni, hogy a srác nem mindig áll kitárt kezekkel és nem adta csak úgy oda bankkártyáját sem.  Szívesen megkérdezném, hogy akkor most ők együtt vannak e de nem teszem mert semmi közöm hozzá.

Időről időre fájnak a szavai, mert bár tényleg el lett ez az egész kapcsolat baszva de azért tetszett nekem sőt a mai napig tetszik nekem. Minden tekintetben tökéletes! Vágyom utána! Vágyom a mosolya után! Vágyom a csókja után!
Gyűlölöm ezeket az érzéseket és mindent ami arra emlékeztetett, hogy elveszítettem, hogy mindent elveszítettem! 

A telefonom jelzése hozz vissza hirtelen a jelenbe amiben egy e-mail van egy új szponzortól Chad felé tartom a telefont hogy olvassa ő is de amikor látom az arcát elkomorulni és utána olvasom a sorokat akkor döbbenek rá, hogy ez a meló se fog össze jönni. Csak akkor érdekli őket a közös munka ha mind a ketten benne vagyunk és egy a szponzor vadásszunk. Na hát ez kurva nagy bukta.