Csókod Után Vágyom

37.

David

Jesszusom a végén ez a nő lesz a végeztem.

Kikészítt! Teljesen el csavarta a fejem és kifacsarta a testem. Örült egy hajnal volt ez. És ahogy reggel a vibrátorral a kezében felém fordult. Bazd ki miért nem lakunk mi legalább egy rohadt városban.

Karin ki vitt minket a reptérre de nem igen örült neki, hogy késve indultunk mert neki is lett volna más dolga de Bay csak nevetett azon ahogy szegény nő folyton mérgelődött. Miután ki értünk és sikeresen minden csomagot feladtunk majd az átellenőrzésen is túl voltunk beültünk egy kávézóba ahol ettünk és közben beszélgetünk.

-Mennyi ideig leszel Szöulban? -kérdeztem tőle

-Kedden este lesz egy vacsora amire mennem kell Ryannel majd szerdán ugyan azokkal egy végleges tárgyalás és már csütörtökön repülök is Tokyoba majd ott egy hétig leszek utána irány Moszkva 3 hétre ahol Alex és Hunter lesz a főszerep. -sorolja majd rám pillant. A telefonját vissza teszi az asztalra és úgy szólal meg ismét. - Elég pörgös lesz de ez van. Most a hálaadás és a karácsony már csak ilyen lesz. Utazok, szervezek és közben nem igen lesz szabad percem. De január 25-én újra találkozunk még pedig Los Angelesben amire majd küldöm a pontos infókat amit megkaptam a végleges szerződést és döntéseket. 

Jesszus mikor dolgozik ez a nő ennyit. Mert ebből nekem nem igen tűnt fel, hogy mindent elintézett volna. Pedig ezek szerint folyamat pörög a fejében valami új és nem igen látod dolgozni de közben még is tele a naptára. 

A gépbe beszállva kényelmesen elhelyezkedve bár csak egy óra az út Varsóba ott van lazán két óránk át szállni majd egy közel 10 órás út vár ránk. Most még csak sima turista osztályon utazunk ahol Bay szorosan mellettem ül. Hát megkell mondjam nem éppen kényelmes a nagy testemnek egy ilyen kis helyre bepréselni magát és a lábam is éppen csak elfér de se baj ezt az egy órát ki bírom. Mindent ki kapcsoltam és a bal kezemmel a kis törékeny nő kezét fogom aki középre volt kénytelen ülni, mert az ablak mellé beült egy srác aki folyton a csajom stirőli, nem kicsit feltűnően.  Bár mit bánom én hiszen a csajom velem van elfoglalva vagyis az én kezem fogja miközben a gépén dolgozik még most is. Akár hányszor oda pillantok mindig egy újabb nap telik meg valamivel. Tényleg csak szervez és szervez, közben hallom e-mailt írt meg és újabb és újabb emlékeztetőek állít be.

-Láttom töltöd a naptárad rendesen, mikor pihensz?- kérdeztem tőle

-Majd talán februárban lesz 1-2 hét amikor nyugi lesz körülöttem és akkor belefér egy kis szabadság. Mármint kilőni a netet és a telefont és egész nap valami helyen napozni, koktélt inni.- mondja mosolyogva 

-Ezt akár együtt is csinálhatjuk ha találunk valami jó helyett és még időben megbeszéljük-csúszik ki hirtelen  a számon és ezzel most egy olyan lavinát inditók el amit remélem nem fogok megbánni.

-Oké

Csak ennyit felel és megszorítja a kezem, mert igen ennyire előre eddig nem terveztünk de kitudja talán még jól is ki sülhet ez az egész. Nem mondom, hogy nem költöznék New Yorkba de ha nem muszáj nem hagynám ott az egész évben meleg Ausztráliát.

3 órával később már egy másik járat első osztályán helyezük magunk kényelembe és én is előveszem a gépem mert itt már nyugodtan netezhetek és akár telefonálhatok is. Bár egyenlőre csak az e-maileim olvasom majd utána nézzek hová is vihetném el Bayt februárban vagy éppen pontosan mikor. Éppen egy elég klassz helyett találok és gondoltam megosztom vele, had lássa komolyan gondoltam amit mondtam és írja bele abba a naptárba hogy 2 hétre akkor is széndékozok őt elrabolni. Amint át küldöm rögtön felém fordul.

-Komolyan??? 

-Igen, na mit szólsz? Foglaljak valamit? Benne lennél?

-Még szép, hogy igen. Hiszen évek óta el akarok ide jutni. Jesszusom, Köszönöm, Aruba régóta a listán van és húúú nagyon várom.- mondja és szemei egyszerűen csillognak és ez óriási boldogsággal tölt el. 

-Akkor február 10-28 benne vagy? Mert lefoglalom. 

-Igen!!! És már írom is be a naptárba! De várj ne fizesd ki az egészet mert az baromira drága! Fizessük felesbe.

-Kizárt dolog! Ezt én fizetem! Ne agódj azért egy nyaralást még megengedhetek magunknak.

Újra vissza fordul a gépe felé de időnként rám pillant és elmosolyodik. Tetszik nekem ez a nő és napról napra egyre jobban!

Egy ideig én is a munkát intézem meg a húgommal dumálok, mikor sikerül leráznom úgy döntök alszom egyet, pár óra belefér. Bay felé fordulok és csak akkor veszem észre hogy édesen szuszog egy takaróvan a vállára terítve így kérek még egyet a stuardesztől majd teljesen betakarom és adok egy puszit a fejére. Meg sem mocan úgy alszik. Vissza ülök a székembe kényelmesen elhelyezkedek és becsukom a szemem.

Arra ébredek, hogy valaki a vállam rázza. Mikor ki nyitom a szemem veszem észre, hogy Bay probál felébreszteni.

-Éhes vagy? Mert most hozzák a vacsorát és gondoltam ennél kicsit.

-Aham- csak ennyi telik tőlem kásás hangon majd iszom egy kis vízet és probálom össze szedni magam. Aludtam vagy 4 órát, ami igen csak jól eset. Mire nagy nehez össze szedem magam már hozzák is vacsorát ami jelen pillanatban csirke, zöldséggel de nekem megfelel, nem igen vagyok éhes viszont nagyon soká lesz még reggel 10 óra.  Vacsora után Bay úgy dönt inna valami koktél én egy wishkyt kérek. Nem igen beszélgetünk, mert ő újra elvan merülve a munkában és nem is akarom zavarni. Láttom, hogy szervez, tervez és állandóan repjegyet nézz. De amikor láttom, hogy Sydney az uticél rögtön oda figyelek.

-Mikor érkezel? -bökök fejjemel a gép felé

-Hát ha minden jól megy akkor Tokyo és Moszkva után lesz pár napom és gondoltam megleplek. Az közel s távol 5 hèt múlva hálaadás körül lesz. Persze csak ha nem baj.

-Tökéletes, vedd meg a jegyet és mond csak mikor is jössz, már is írom a naptáramba ne hogy elfejetsem.

-De nem baj hogy hálaadás, nem a családodal ünnepelsz?