Csókod Után Vágyom

45.

Bailey

Amikor ajtót nyitottam és megláttam az ott ácsorgó Davet, hirtelen ezerrel kezdet el verni a szívem. Ezt el se hiszem, hogy itt van! Biztos Ryan hívta vagy esetleg Hunter. De a lényeg, hogy itt van.

Vacsora után egy ideig a kanapén össze bújva beszélgetünk majd az ágyba bújtunk de kivételesen ez nem egy megszokott együtt töltött este. Nem kezdődött rögtön ruha rángatásal  és lepedő gyűrèsel. Csak össze bújtunk és a karjaiba tartott. Ebben az egyszerű össze bújásban aludtam el, majd hajnalban arra ébredtem, hogy apró csókokat hagy rajtam. Először csak a nyakam majd lassan a mellem felé vette az irányt. Amikor fél álomban tudatosult bennem mi is történik közelebb bújtam hozzá és minden apró centiméterem neki szorítottam. Azonnal értette a célzást és nem kèrdezősködöt. Ennyire lassan és aprólékosan még soha nem fedeztük fel egymás testét mire befejeztük és pihegve feküdtem karjaiba ért el az agyamig és a szívemig,  hogy ez most nem csak szex volt közöttünk ez szeretkezés volt. Az éjszaka hajnalba majd reggelben fordult és újra és újra elvesztünk egymásban.
Reggel 7 órakor csörögni kezdet David telefonja. Amint ki nyomta az ébresztőt felém fordult és úgy szólalt meg rekedt hangon.
-Haza kell mennem át öltözni. Velem jössz?

-Igen - válaszoltam és már pattantam is ki az ágyból hiszen végre láthatom az otthonát.

-Akkor kèszülödjünk.

- Rendben

Miután elkészültem és elindultunk, kéz a kézben beszélgetve hagytuk el a hotelt.

-Mi jót tervezel mára? És meddig maradsz? - kérdezte

-Gondoltam együtt tölthetnènk a napot bár lesz egy kis munkám délután. Hétfőn délelőtt kell Moszkvában utaznom.

-Akkor a következő napokat is együtt tölthetjük.

Dave egy társasház szerű épületben lakik ahol a másodikon van fent a lakása. Egészen szép környék. A lakásba be érve azonnal elindítja a legkondit bár szerintem felesleges de nem szólok mert ez az ő otthona. Szerencsére fel vagyok öltözve egy térdig érő nyári ruha van rajtam amelynek ujjai a könyökömig érnek. A ruha egyszerű A vonalú és kék alapon sárga virágok díszítik. Fekete magassarkú cipő van a lábamon és hozzá tartozó fekete táska. Gyorsan elkészül addig a nappaliba várakozók mert nem akarok bunkó módon csak úgy nézelődni. Miután végzet és útnak indulunk az üzlet felé veszik az irányt. A kis szépséges autója igazán jól megy de a délelőtti forgalomban igen cska lassan tudunk haladni. Olyan érzésem van mint New Yorkban, mintha mindenki épp most indulna meg valahová. Egy órát araszolulnk mire sikerül megérkezni az üzlethez. Addig csak a zene szól és én az ablakon kifelé bambulok. Hiszen nem volt még lehetőségem szét nézni.
A délelőtt hátra lévő részét az üzletben töltjük én csak nézelődők vagy éppen be segítek a raktárban pakolászni de ezen kívül csak ténfergek. Dave intézi az üzleti dolgait majd mikor fél egyet mutat az óra hirtelen feláll és elköszönve az üzletből maga után húz. Nem tudom hova siet ennyire és csak a kocsiban ülve tudom tőle megkérdezni.

-Mire ez a nagy sietség?

-Találkozom van és negyed óránk van oda érni. - közli lazán és közben egy igen csak aranyos mosolyt villant felém.

Egy parti étterembe érkezünk ami igen csak elegáns, bár hiába kérdeztem, hogy esetleg ha zavarok akkor elmegyek addig máshová enni vagy vásárolni de Dave ragaszkodott hozzá, hogy itt legyek vele. Egy hátsó asztalhoz sétálunk, mert a hostess pultnál David már belépéskor közölte, hogy várnak ránk. Így magunk indultunk utnak. Két nő ül egy asztalnál és amikor megállunk velük szembe mind a ketten hirtelen csendben maradnak és félénk néznek. David szólal meg elsőként.

-Hölgyeim, igazán elbűvölőek ma is. - mondja mosolyogva. - Anya, Natalie szeretném nektek bemutatni Baileyt.

Hirtelen azt se tudom mihez kezdjek, mert basszus erről nem volt szó, hogy be fog mutatni a családjának. Jaj meg a sminkem sőt a ruhám meg a hajam se ellenőriztem. Istenem mi van ha nem vagyok szülő képes ebben a ruhában????
Az édesanya nyújt felém először kezet és amint elfogadom magához húz és megölel.

-Szia Kedvesem! Örülök, hogy végre találkoztunk. Sokat hallottam már rólad és valóban olyan csinos vagy mint ahogy azt mondják sőt talán sokkal csinosabb is. - mondja kedvesen az édesanyja

-Nagyon örülök a találkozásnak.

Az édesanyja azonnal közli, hogy eszembe se jusson magázni, szólítsák csak nyugodtan Helenek.
Amikor a Natalie felé fordulok ő sem várakozik és azonnal megölel és a fülembe súgja, hogy köszöni a karkötőt. Ez igazán kedves de nem hinném, hogy nekem kellene megköszöni így mikor elenged csak mosolygok rá.
Az asztalnál ülve minden féle hétköznapi kérdésekkel bombáznak minek. Mint mikor ismerkedtünk meg, hol ismerkedtünk meg, mióta vagyunk együtt. David az utolsó kérdésnél már csak nevet és közli Natel, hogy hagyja abba a faggatozást mert úgy sem fog mondani semmi.  Mindeközben Dave az asztal alatt az kezem simogatja és időről időre felém fordulva mosolyog.
Ebéd után még az étterembe beszélgetünk amikor a telefon kezd el csörögni. Elnézést kérek és egy kicsit arrébb sétálok, hogy fel tudjam venni. Egy számomra ismeretlen számról hívnak de ez nem igen lep meg. Hiszen a munka miatt sűrűn előfordul.

-Tessék Bailey Pearl!- szólok a telefonba amint a füllemhez fogom a készüléket.

-Hello, Luke Vamonis vagyok és Alex adta meg a számod, mert sos-ben szükségem lenne egy modellre a legújabb Calvin Klein divat fotózásra.

-Hello Luke, Alex azt nem mondta, hogy nem dolgozom modellekkel? - kérdezem, mert nem igen értem mit akar ez most tőlem ha csak nem valamelyik fiúnak munkát ajánlani.

-Annyit mondatot, hogy szerinte te tudsz nekem sos-ben segíteni. Egy 180-185 cm magas barna hajú csajra lenne szükségem aki nem egy igazi csontkollekció de nem is egy 70 kg nő, ha érted mire gondolok.

-Értem mire gondolsz de nem dolgozok modell csajokkal még mindig. Azért várj egy kicsit had gondolkodjak. Hátha van valaki aki eszembe jut. Egyáltalán hol van ez a fotózás? És mennyi a pénzügyi része? Mert az se mindegy számomra.

Próbálok időt nyerni ameddig elhadarja az infókat. Pörög a fejem de alig ismerek valakit itt főleg amikor közli, hogy Sydneyben a strandon van a fotózás. Na szuper! Újra Dave felé fordulok amikor megakad a húgán a tekintettem.

- Azt hiszem találtam valakit de vissza hívlak! Mikorra legyen ott a modell?

-Tegnapra! De találni egy óra múlva ha itt tudna lenni az is jó lenne. És bocs az előbbi miatt.

Ahogy leteszi a telefont már indulok is vissza az asztalhoz. Hát remélem Dave nem fog megölni ha a húga munkába áll miattam.