Csókod Után Vágyom

42.

David

Csak kicseng de nem veszi fel. Na most vagy alszik még vagy abszolút nem akar velem beszélni. Ma reggel inkább a másodikra fogadnék. Négy hívás után úgy döntök egyenlőre fel adom. Majd lesz valahogy.

Veronica: Szia, van kedved együtt ebédelni?

Na még ez is. Komolyan a csajok miért nem akarják, hogy valaki fel figyeljen rájuk? Miért kell nekik kezdeményezni? Bár engem nem érdekel ez a csaj. Inkább nem válaszolok neki hátha akkor veszi a lapot. 

Dave: Szia szépségem, kerestelek de úgy tűnik ma elkerüljük egymást. Csörögj mert én rád várok, hogy tudjunk beszélni. xo

Írtam Baynek egy üzit hátha vissza ír.  De nem igen sieti el a dolgott vagy csak ennyi dolga van mert már hetek óta nincs az oldalán sem semmi féle mozgás. 

Hétfő újabb hét újabb lendület. De nem most. Ki vagyok de nagyon! Azóta se tudtam Bayel beszélni. Hiába hívom nem veszi fel. Ha írok nem válaszol. Úgy volt, hogy ma jön de semmi hír. Most komolyan ennyire be rágott pár fotó miatt és akkor így kell viselkedni vagy mi a rosebb van? Már arra is gondoltam írok Ryanenek hát ha tud mondani valamit. De mind eközben meg úgy érzem meg kell várjam, hogy vele beszéljek és ne az ismerősökön keresztül próbáljam meg kideríteni, hogy mi is van jelenleg. De mindegy! Ha mèg egyszer lesz lehetőség hogy beszéljünk le kell rakni néhány szabályt. El kell dönteni mit is akarunk egymástól mert én ettől most agybajt kapok. Lényegtelen, kár most ezen rágódni inkább kezdjünk neki ennek a hétnek. Először is egy zuhany majd reggeli és irány az üzlet. Ma elviszik a szponzor autókat. Elő kell vegyem a másik autóm de már hónapok óta nem üzemelt a kicsike. Szóval mindent sorjában most egyenlőre elviszem a kocsit az üzlethez és ott leadom. Utána vissza jövök taxival és a sajátomal megyek az üzletünkbe.  Akkor hajrá!

Órák telnek el mire ezt az egy dolgot sikerült el intéznem. De sebaj rohadtul rá èrek semmi dolgom. Tegnap megfogadtam, hogy ma már Bayt se fogom keresni. Majd ha van valami mondani valója akkor keres ha nem akkor meg ennyi. Nem fogok agybajt kapni mert nem áll szóba velem. A telefonon csörgess ránt vissza a pillanatban. Amit előveszem a zsebemből Chad nevèt láttam villogni a kijelzőn.

-Na lökjed, mi a helyzet? -veszem fel

-Neked is jó reggelt csillagvirág! Figyelj már itt egy csaj és téged keres. Azt mondja meg volt beszélve, hogy ma ide jön és kérdezi mikor érsz ide.

-Milyen csaj? Hogy hívják? És ami még fontosabb mit akar? Mert én nem emlékszem bármi félé megbeszélésre. -mondom és próbálom pörgetni az agyamban az elmúlt hét eseményeit de semmi nem ugrik be.

Na és most mi a faszom van? Kérdezem magamba de fogalmam sincs.

-Tudod mit? Hagyjuk! Mond meg neki, hogy kb 15-20 perc és ott vagyok. Várjon meg, bár eszem sincs miről is van szó. - mondom újra a telefonba és közben el átkozok mindent és mindenkit. Ehhez nekem ma rohadtul nincs kedvem.

Araszolva a dugóban újra és újra végig pörgetem az üzeneteim de sehol nem találok bármilyen jelzést a mai napra. Amint az üzlet előtt leparkolok kétszer is meggondolom, hogy be menjek e vagy hívjam vissza Chadet és találjon ki valamit, hogy elkerüljem ezt az egészet.  De mire újra át gondolom a dolgot arra jutok inkább be megyek és majd lesz valami. Hátha az eszembe jutt kivel és mit beszéltem meg ma reggelre ha meg láttom ki is az a csaj.
Az üzletbe benyitva Dollit látom a kasszákat tölti fel és közben az új árukat pakolja, oda köszönök de mintha észre se akarna venni csak int. Kérdezem tőle, hogy ki vár de csak nézz mint Bambi a fényszóróba.  Hát akkor nem érdekel hátra megyek az irodába és amikor be nyitok Chad mosolyogva fogad.

-Jó reggelt!- köszönök

-Neked is-mondja de továbbra is csak fülig érő szájjal néz.

-Na és hol van az aki vár?

-Jaaa az üzletben, nem láttad?

-Nem kérdezném ha tudnám kiről is beszélünk.

-Akkor menj vissza és nyisd ki jobban a szemed ott van az. Ha csak el nem üldözted a kinèzeteddel. - mondja és vissza fordul a géphez.

-Kösz te is nagy segítség vagy mondhatom.

Az üzletbe vissza érve nézzem, hátha megláttam azt aki állítólag engem vár. Vannak bent néhányan mikor egyszer csak megakad a tekintetem egy csinos nőn. Akinek hosszú haja lófarokba van kötve és háttal állva a ruhákat nézegeti. Percekig megkövülve állok mert ez nem lehet. Nem lehetséges, hogy itt legyen, hiszen egy hete nem beszéltünk. Kizárt dolog, hogy őt láttom ahogy egy ruhát próbál leveni a fenti vállfáról. Mögé sétálok és megkérdezem

-Esetleg segítsek?

-Esetleg nem lenne rossz bár ha lenne egy szabad hely az ágyadban néhány éjszakára az se lenne feltétlen probléma. -mondja flörtölve és közben felém fordul. Mosolyog és azt se tudom mit mondjak neki. Bay az! Bay akivel egy hete nem beszéltem! Bay akit hiába hívok vagy akinek hiába írok nem válaszol, most mégis itt van. Rövid farmer szerű ruhát visel és megörjíit mert mosolyog.

-Jó reggelt Dave! -mondja de ahogy észre veszi, hogy nem mosolygok csak nézzem őt lassan az ő arcáról is eltűnik a mosoly és valami más tűnik fel rajta. Valami amit ezelőtt még nem igen láttam az arcán és amit nem tudok hova tenni. Próbálom ki találni, hogy mit is mondjak neki de egyszerűen annyira pörög az agyam, hogy semmi nem jut eszembe. Percek telnek el így mikor úgy dönt ő fog megszólalni újra.

-Azt hiszem, jobb ha megyek. -mondja halkan és megkerülve el megy mellettem. Én továbbra is ott állok egy helyben és csak akkor eszmèlek fel amikor meg hallom az ajtó csukodását.
Lehet ő ment el?!
Lehet ő volt itt?!
Lehet most sétált ki az életemből?!
Lehet csak egy kis időre?!
Lehet, hogy örökre?!