a szökevény /yoonmin befejezett

1

Épp egy teliholdas éjszaka volt, amikor elhatároztam, hogy lelépek a falkámtól. Nem nagyon kötött ide semmi, mert a szüleim eldobtak maguktól, amikor kiderült, hogy omega vagyok. Az alfa családdal sem volt túl jó viszonyom, csak a fő alfa fiával. 

 Jungkook volt a falka örököse, én pedig esélyes voltam bekerülni a családba, mert Kook volt a párom. Ő volt az egyetlen aki miatt nem akartam elmenni. De mivel nem volt köztünk bevésődés, rájöttem, hogy mi nem egymásnak vagyunk teremtve.Halkan kiosontam a lakásból és elindultam a falu határa felé. Komolyabb bajom nem volt ugyan a falkával, csak egyszerűen dög unalmas volt.

 Omega létemre még a falaka vezért is letudtam volna győzni. Jönne erre egy ellenséges falka, kapásból kinyírna mindenkit.Amint elértem a falu erdő felöli határát átváltoztam és farkasalakomban indultam meg az ismeretlen felé.

 A menetszél ami a bundámat borzolta felerősítette bennem a szabadság érzetet. Éreztem, hogy sötétkék szemeim felragyognak.Hajnalban megálltam egy picit pihenni. Farkas szagot éreztem. Óvatosan elindultam a szag után. Nem tudtam milyen falkához fogok érkezni, csak reménykedtem, hogy nem omega gyűlölők. 

A terület amit éppen bejártam gyönyörű volt. A fű rikítóan zöld volt. Állatokat ugyan nem láttam és nem is nagyon éreztem, de tudtam, ez a hely tele van élettel.Egyszer csak lépteket hallottam magam mögül. 

- Mit akarsz itt omega?- hallottam meg hangját. Megfordultam, és egy bétával találtam szemben magam. Mivel nem akartam konfliktust, fejemet lejjebb hajtottam, tisztelet adás képpen, és úgy válaszoltam.

 - csak az alfát kerestem. Szeretnék bebocsájtást nyerni. 

- nem hiszem, hogy ide akarsz csatlakozni!- mondta gúnyosan.

 - kérlek, csak vigyél a vezérhez.- a béta csak megforgatta a szemét és jelzett, hogy induljak utána. Nem sokat kellett sétáltunk a hatalmas erdőben, de egy házakkal telepakolt réthez értünk. Egy nagy kupacnyi farkas, éppen egymást nyírta. Már csak a külsejük is elég vad volt, a viselkedésük meg pláne. 

- tényleg ide akarsz csatlakozni omega? Nálunk ez a napi rutin része. És még csak lte-os kis edzés.- figyelmeztet újra a mellettem álló. 

 - tényleg ide szeretnék csatlakozni. Nem látszik, de én is erős vagyok!- a mondandóm végén toppantottam egyet a pici mancsommal, hátha komolyabban vesz.

 - hát jó.- mondta, majd elindult a legnagyobb sátor felé.- Namjoon alfa, valaki bebocsátást szeretne kérni!- szólt be a béta a sátorba. Vissza változtam, mert az idegen alfa, fenyegetésnek veheti, ha farkasként állok elé. Egy tőlem sokkalta nagyobb, de nem sokkal idősebb srác lépett ki a sátorból.

 - Win, te menj vissza járőrözni!- szólt a bétára aki bólintott egyet és elrohant. Win?! Ezt a nevet kapta születésekor?! - ne nézz így, nálunk mindenki kap egy becenevet. - magyarázta meg- na de most halljuk, miért szeretne hozzánk, a környék legvadabb és legneveletlenebb falkájához egy omega csatlakozni?

 Elmondtam az alfának a történetemet, hogy miért hagytam ott a falkámat, és hogyan találtam ide. Namjoon, vagy ahogy a béták hívják Rm, azt mondta, hogy csatlakozhatok a falkához, ha elvégzem a beavatást. Nyílván rá bólintottam, mert tetszett a falka vadsága és a táj szépsége, meg amúgy is szimpatikus volt a falka vezér. 

 - akkor holnap beavatunk téged, mint tiszteletbeli falkatagot. Csak, hogy tisztában legyél vele, a beavatás abból áll, hogy egy béta kilép rád és meg kell küzdened vele.- mondta este.- ma este itt alszol velünk, utána pedig kapsz egy saját lakást.- mondata végén majd belépett a sajátjába, én meg követtem. Egy széles vállú és lilás hajú omega állt a konyhánál. 

 - szia nam.- köszönt Rm-nek. Engem nem láthatott mert az alfa mögött álltam. - miért riadóztatott Win?- kérdezte a másik omega. A vezér félre állt így a másik farkas számára is láthatóvá vált teljes lényem. - ó szia. Kim SeokJin vagyok, neked csak Jin. Mi szél hozott ide?- kezdett csevegésbe. 

 - én Park Jimin vagyok. Becenevem nincs. És csak a falkámtól pattantam meg. Hátha valaki befogad.- adtam elő röviden a történetemet ismét.

 - de Nam azt mondta, hogy lesz beavatás. Omegáknak pedig az nem kell.- nézett Jin értetlenül.

- neki lesz beavatása, mert ő egy sötétkék szemű omega- mondta Rm.

- sötétkék szemű?- hülledezett a nagyvállú.

- miért olyan nagy dolog ez?- ráztam meg az értetlen fejem.

- a sötétkék szemű omegák nem éppen olyan omegák mint a világos vagy a türkíz szeműek. Ti nektek is megvan azon képességeitek mint nekünk, utalok a gyerek nemzésre stb. De ti tudtok erősíteni, ti vagytok azok akikre az emberek a ,,magányos farkas" címkét is akaszthatják. Mert ti egyedül is túl tudjátok élni az erdő veszélyeit.

Jin mondandója után csak sokkolva néztem. Szóval ezért nem voltam jó a falkának. Megvacsoráztunk, utána én kikéreckedtem sétálni egy picit.

Felvettem farkas alakomat és úgy kezdtem lassú kocogásba. Szerintem haza értem. Vissza gondoltam a gyerekkoromra. Nem voltak barátaim, mert szerintük én gyenge voltam a játékhoz. Az árvaházban néha még a nevelők sem vettek észre. Olyan voltam mint egy gazdátlan árnyék. Annyira magányos és dühös voltam, hogy elhatároztam, én leszek a falaka legerősebb tagja.

Kis kalandtúrámból egy tisztán hallható morgás rántott vissza. Felnéztem, egy hatalmas, majdhogy nem neon sárga szemű farkas nézett velem szemben. Tudtam, hogy még nem vagyok falka tag, ezért nem kéne most még bunyóba keverednem. Óvatosan lehajtottam a fejem a lábaimhoz és megvillogtattam íriszeimet, ezzel utalva arra, hogy most nem áll szándékomban konfliktust szítani.

A farkas csak kilépett az árnyékból és a hold fényében megcsillant bundája. Sötét fülei voltak és a szeme vonalában egy hasonlóan sötét sminkszerű folt volt. Orrától egészen a farka végéig egy világos szürke csík vezetett, feje valamivel világosabb volt. Teste nagyon sötét volt, egyedül a mellkasán volt egy nagyon világos szürkés folt.

Lenézően nézett rám, majd egy haragos morgás után elrobogott mellettem, gondolom az otthona felé. Pár perc múlva én is haza felé indultam. Út közben éreztem itt ott a haragos béta citrom illatát. Ki ez a farkas? És miért morgott rám? Ennyire utálná az omegákat?