a szökevény /yoonmin befejezett

33

Az ágyamban ébredtem. Szóval bealudtam a sarokban. Óvatosan felkeltem, de amint a talpam érintkezett a talajjal rosszul lettem. Minden erőmet beleadva rohantam a mosdóba. Épp hogy csak elértem a vécéig.

- hát picim, te nem szeretsz várni, jól sejtem?- kezdtem beszélni hasamhoz, amint kijött belőlem a tegnapi ebéd. Nagy nehezen felszedtem magam a vécé mellől és lementem a nappaliba.

- na hogy vagy Chimmy?- lépett mellém Jungkook.

- már nem is haragszol?-döbbentem meg.

-miért kéne?- döbbent le.

- hát ahogy beszéltem veled tegnap, simán megérdemelném, hogy kirakj.

-Jimine. Ismerlek már mióta. Alapból nem szeretted, ha megmondják, hogy mit csinálj. Most meg-tette kezét a hasamra- pláne nehezen tűröd, ha parancsolgatnak.

Közelebb leptem hozzá és Kook nyakába vetettem magam.

-te vagy a legjobb barátom!- dünnyögtem.

- most megsértődök!-hallottam meg Tae hangját magam mellől.

- meg te is az vagy!- ölelgettem meg őt is.

-engem nem is szeretsz?-szólalt meg Hoseok is.

- de, téged is nagyon szeretlek!- borultam a nyakába.

- én is kérek ölelést!- jelent meg Taeseok is.

- gyere, kapsz te is.- hajoltam le hozzá.

- jó, ez most egy eléggé érdekes reggel volt.- jelentette ki Jungkook.

- jól van na.-tettem karba a kezem.

-be ne durcizz megint!- nyöszörgi.

- nya!- nézek rá szúrósan.

- oké, mind a két bottom leül!- szólalt meg Tae is. Erre csak mind a ketten gyilkosan néztünk rá.

- össze fogunk?-kérdeztem Kooktól, aki csak egy bólintással jelezte, hogy igen.

Egyszerre ugrottunk farkasalakunkban Taehyungnak.

- Hé! Azt mondtam, hogy ül!- kezdett kiáltozva menekülni. Jk hirtelen ugrott V-re, aki végül farkas ként terült el a konyhában. - Nyuszi, nem egyszer behódoltál már. Ha azt mondom ülj akkor- hirtelen fordított a helyzetükön, így Kook került alulra- akkor ülsz. Világos?

Somolyogva hátráltam ki a konyhából és battyogtam vissza a nappaliba.

- Jimin, nem mintha értenék hozzá és ne adj isten, hogy bele szóljak, de biztos egészséges, hogy ennyiszer változol át?- miért aggódik ennyire? Érzem, hogy minden okés a picivel.

- minden rendben van vele.- mondom, miután visszaváltoztam.

- te tudod, de kérlek, vigyázz magadra úgy, ahogy Suga is tette veled régen!

- rendben Hoseok.- ülök le egy sóhajtás kíséretében.

- még mindig az ő pulcsija van rajtad.- jegyzi meg halkan.

- sajnálom. Ha zavar leveszem.- kezdtem el kimászni a pulóverből.

- hagyd csak...csak még is ő a legjobb haverom és az még is a kedvenc pulcsija.- nem értem, de biztos úgy van.

Össze gömbölyödtem a kanapén és úgy kezdtem valami random baromságot nézni a tévében.