☂︎𝑃𝑎𝑟𝑡 17.☂︎

287 17 1
                                    

Arya szemszöge:

Másnap Ötös mellett keltem, aki nagyokat lélegzett. Elkuncogtam magam tettén.

"Légzésgyakorlatokat végzel?" Érdeklődtem, mire rám nézett, és megsimította az arcom.

"Neked is jó reggelt, illetve a válaszom ja." Mondta reggeli hangján, amit nagyon hiányoltam. "Na gyere menjünk zuhanyozni, nem akarok büdös lenni." Pattant fel, és a fürdőbe irányultunk. Egy gyors tisztálkodás után felöltöztünk, majd kimentünk a többiekhez.

"Jó reggeelt." Köszöntek egyszerre, ami meglepő volt, de csak egy mosollyal díjaztam. Lila mutogatott hogy üljek le mellé, így álmosan nekidőltem miközben átkarolta támogatóan a vállam.

"Hogy aludtatok?" Érdeklődött Elliot kedvesen.

"Jól, köszi." Mosolygott Ötös.

"Ary, mit szólsz ahhoz ha ma kicsit kiszökünk a sikátor elé este?" Suttogta Lila úgy hogy biztos senki ne hallja, mire vigyorogva elkezdtem bólogatni. "Rendben, akkor majd kitalálok valamit hogy miért megyünk később aludni." Kacsintott. Szimpatikusnak tűnik a lány, kedvesebb mint Eudora volt.

"Arya, nem kell menned dolgozni?" Kérdezte Ötös.

"Nem, szabadnapot adott Sonja." Válaszoltam, majd bólintott. Főzött nekünk kávét, és addig Elliott adott nekünk friss pogácsát. A reggelink után elmentünk felöltözni. Mivel tegnap hoztam ruhát, ezért egy levendula lila ruhát vettem fel.

"Jól nézel ki." Suttogta a fülembe Ötös, mire enyhe pír szökött az arcomra. Lila lazán kisétált a szobájukból, majd valamiért megakadt a szeme a kezemen.

"Ötös, az mi az ujján?" Kíváncsiskodott huncutul mosolyogva.

"Ígéret gyűrű. Megígértem hogy egyszer elveszem őt." Mosolygott büszkén. "Tegnap előtt átvizsgáltuk Diegoval a kazettát, s észrevettük hogy apa bizony ott volt amikor lelőtték az elnököt. Ma elmegyünk este a 'munkahelyére', s kicsit körülnézünk." Magyarázta a fiú, én bólintva jeleztem hogy rendben.

"Oké, nekünk úgy is dolgunk van Aryval." Kacsitott Lila, majd elkezdett lefelé húzni. Egy gyors puszit nyomtam még a szerelmem arcára, majd elindultam a lányt követve. "Nos...tudom hogy nem tudsz válaszolni, szóval majd bólogass." Mondta felpörögve Lila. "Elmegyünk kicsit a városba." Mosolygott, mintha már több éve ismerne. Szörnyen jól esett, ugyanis 2019-ben nem sok barátom volt, konkrétan csak a testvéreim. De őket mindennél jobban szerettem. Lutherrel néha konfliktusba kerültem, de Diego gyorsan rendet tett köztünk.

Az erőim amióta itt vagyok 1963-ban erősödtek, fel tudok emelni dolgokat, illetve el tudom őket taszítani. Már szinte tökétesen megy ezek kontrolálasa, mivel elég sokat gyakoroltam, főleg a telekinézist.

Délután négy óra körül végre hazaértünk a városjárás után. Ötös a szokásos rucijában álldogált ott, viszont mellény és blézer nélkül. Észrevétlenül végigmértem a kávét szürcsölő fiút.

"Nem is gondoltam hogy ez ilyen jól néz ki ingben és nyakkendőben..." gondolkodtam el, majd realizáltam.

"Ezt hallottam." Sunyorgott Ötös, mire az arcom pirosabb lett mint eddig. "Skacok megyünk pihizni." Jelentette ki, majd behúzott a szobánkba.

A hosszú pihenőnk után fáradtan battyogtam ki a többihez.

"Ötös, azért kicsit hagyhattad volna aludni szegényt." Nevetett Lila rám utalva, mire a fiú bemutatott neki. "Mikor indultok?" Rendezte el arcvonásait.

"Kb...szerintem mehetünk." Nézett a faliórára a bátyám. Ötös lehelt még egy csókot az ajkaimra, majd elindult Diego irányába.

"Na Arya...tessék itt ez a filc és a tábla, erre írhatsz!" Tolta oda elém a két tárgyat, s az utóbbira mosolyogva körmölni kezdtem.

"Hogy vagy?" Mutattam fel neki.

"Köszönöm nagyon jól, jó volt a mai nap." Mosolygott kedvesen.

"Hány óra?" Érdeklődtem.

"Nem sokára fél kilenc, viszont esik." Szomorodott el.

"Lányok én bemegyek a szobámba ha nem baj, és szerintem lassan nyugovóra térek." Jött ki a fürdőből Elliott.

"Rendben, jóéjt!" Integetett neki Lila, s én is így tettem. "Na, együnk valamit. Sajtos szendvics?" Nézett be a hűtőbe. Bólintottam, majd öntöttem magunknak narancslevet. "Mióta vagytok együtt?" Kérdezte kíváncsian.

"56 éve." Írtam le poénosan, amin felnevetett. "Amúgy pár hónapja." Írtam le, ő pedig elmosolyodott.

"Nagyon különleges a szerelmetek." Jelentette ki miközben odaadta a szendvicset. Amíg ettem ő elmondott magáról pár dolgot, amit szívesen hallgattam. Elmondott sok mindent a bátyámról is, ami bebizonyította azt hogy tényleg szereti.

"Te tényleg szereted Diegot." Mutattam felé a táblát, de kicsit elpirult. "Látszik hogy megérdemled."

"Neked is van erőd?" Húzta fel az egyik szemöldökét, mire bólintottam. Kiszemeltem az egyik tányért, s a kezeimmel mutogatva elkezdtem irányítani azt. "Uuh, ez nagyon menő!" Csodálkozott el, majd visszaraktam a porcelán darabot ahol volt.

Nemrég múlt éjfél, amikor Ötös majdnem szó szerint beesett az ajtón.

"Te szerencsétlen cserebogár, mit csináltál a nyakaddal?" Kuncogtam.

"Bébi Pogo nem kedvel engem. Viszont Diego bajban van, Lila te kellesz hozzá." Hadarta el, mire felpattant a lány. "Szívem maradj." Mondta, majd elteleportált vele.

Én addig elmentem zuhanyozni, s arra értem vissza, hogy Lila Diego derekán csücsülve babrál, miközben a fiú alatta nagyokat kiabált. Nos, sebet tisztított.

"Ez kissé félreérthető." Néztem a mellettem álló fiúra. "Hogy van a sebed?" Kérdeztem aggódva.

"Megvagyok, volt rosszabb is ez." Mosolygott, miközben a nyakán lévő sebet tisztította.

"Lila mégis mit csinálsz?" Kérdezte felháborodva a mexikói. Én csak szórakozottan néztem őket az ajtófélfának dőlve.

"Ha esetleg nem szurkálódtál volna apucival, talán nem lenne lyukas a pocid." Vágott vissza neki, mire hangosan elnevettem magam.

Folytatjuk...

A/N
Halii, tudom ez rövid lett, viszont ma (kedden) még hozok egy részt kárpótlásul😇

Aludjatok jól❤️

𝐶𝑟𝑖𝑚𝑖𝑛𝑎𝑙☂︎ ✅Where stories live. Discover now