Holtomiglan, holdtodiglan -Pierre Gasly Fanfiction-BEFEJEZETT-

5.

Ajánlat

(főnév)

Lehetőség felkínálása más személy számára egy tulajdon megszerzésére vagy együttműködésre, akár ellenérték, pénz ellenében, akár ingyen.

Daisy

Szóval az volt a büdös nagy helyzet, hogy nem csak a sebességhatár átlépése miatt állítottak meg minket. Valójában az volt a kisebb baj, mindenki kedvenc pilótájának a számláján. A nagyobb problémánk a motoros lesifotós volt. Állítása szerint Ő csak a munkáját végezte, Pierre pedig ebben próbálta megakadályozni, sőt életveszélybe is sodorta az üldözésével. Míg előttünk haladt, végig kapcsolatban volt a segélyhívó egyik diszpécserével.

Így január harmadik napján az őrsöt is megjártuk. A srác csak egy enyhe fejmosást kapott, bent akarták tartani 72 órára, de kifizettem az óvadékot. Az utolsó félretett dollárjaimról volt szó. Ennek ellenére is hosszú órákat vártam, mire kiengedték. A holmiját hamarabb a kezembe nyomták. A telefonja szinte megállás nélkül csörgött, így vettem a bátorságot ahhoz, hogy kikapcsoljam. Lily és a barátja is megérkezett közben. Írtam nekik egy gyors üzenetet, abban egyeztünk, hogy megvárnak a portán.

Végre megláttam, ahogy Pierre felém igyekszik. Szó nélkül nyomtam a kezébe a cuccot és megindultam a kijárat felé. „Remek" hangulatban voltam. Úgy éreztem szó szerint fel tudnék robbanni a tehetetlenség miatt.

- Képzeld a nevedet is felvettem – húztam elő egy papírt a farzsebemből, amit frissen sikerült zsákmányolnom az adatok felvitele közben. A házasságunk adatait tartalmazta. Pierre értetlenül vette el tőlem és kezdte el kihajtogatni.

- Ez honnan van? – Nézett rám az autó mellett állva – és, hogy érted el, hogy kiengedjenek? Még telefonálnom sem sikerült.

- Kifizettem az óvadékot – szálltam be végre az autóba, amikor kinyitotta azt - nem adtak olcsón!

Megjegyzésemre, futólag egy mosolyt jelent meg arcán, de aztán minden figyelmét az útnak és a telefonjának szentelte. Ismét franciául beszélt, a kihangosított telefon képernyőjén „Charles" neve villogott. Idegesített, hogy többször is elhangzott a nevem, valamint Pierre rám is nézett egy párszor. Mindenesetre nem firtattam a dolgot, volt elég problémám nélküle is. Mire leállította az autót, én már kicsatoltam magam. A fiút meg sem várva csörtettem be az elegáns szállodába, ahol azonnal kiszúrtam a barátimat. Lily nyakába ugrottam, a lány pedig szorosan tartott.

Elsírtam magam. Keservesen rázott a zokogás. Úgy éreztem az egész világ ellenem van. Pierre ugyanolyan bűnös ebben az egészben, mégis nekem kell alkalmazkodnom hozzá. Rengeteg feszültség volt bennem, amit most szegény barátnőm vállán próbáltam magamból kisírni. Lily csendesen vigasztalt, hátamat simogatta. David egy pár méterre állt tőlünk, egy pár öltönyös ember társaságában és úgy tűnt nagyon komolyan beszélgettek.

Pierre ekkor futott be. Ő is az öltönyösökhöz ment.

Ekkor engedtem el az addig engem ölelő lányt. Megtöröltem az arcomat és kérdőn néztem barátnőmre.

Lily egy bólintással adta tudtomra, hogy ezek a nagyon komolynak tűnő emberek lesznek azok, akik eljöttek, hogy megmentsék egy még nagyobb botránytól a pilótájuk seggét.