𝐒𝐳𝐚𝐛𝐚𝐝𝐬𝐚́𝐠 || 𝐂𝐡𝐚𝐫𝐥𝐞𝐬 𝐋𝐞𝐜𝐥𝐞𝐫𝐜 ||

tíz

A hetem valami hihetetlen gyorsan elrepült. Már azon kaptam magam, hogy péntek este van és Leclerckel az imént egyeztettük le a holnapi találkánk fontosabb részleteit. Még mindig nehezen hiszem el ezt az egészet. Egyszerűen nem fértek a fejembe a dolgok. Tudtam, hogy mi lesz másnap, de mintha nem teljesen jutott volna el a tudatomig.

Unottan görgettem a telefonomon, amikor Victoria jelent meg a szobám ajtajában. Mostanában nem igazán ismeri a kopogás fogalmát, de igazából rá nem nehezteltem emiatt.

-Szia. -köszönt nagy mosollyal.

-Halihó. Mi járatban? -kérdeztem felé fordulva.

-Nem látogathatom meg csak úgy a barátnőmet péntek este? -vont kérdőre.

-Ja, de. Csak azt hittem történt valami. -magyarázkodtam.

-Jaj, nem. Hoztam egy üveg bort. Gondoltam megihatnánk. -vette elő az említett italt a barnás vászontáskájából.

-Tetszik az ötlet. -a mini konyhának nevezett helységből hoztam 2 borospoharat és egy dugóhúzót. Elkezdtük fogyasztani az alacsonyabb alkoholtartalmú italt, közben pedig beszélgettünk.

Bátran kijelenthetem, hogy Victoriában egy nagyon jó barátnőre leltem az elmúlt pár hétben. Nem ismerem túl régóta, de a bizalmamat teljes mértékben elnyerte. Bármit megmertem vele osztani az életemmel kapcsolatban. Tudtam, hogy a titkaim biztonságban vannak nála. Csak remélni tudtam, hogy ez a barátság számára is annyit jelent, mint számomra.

Átbeszéltük a helyzetét Daniellel, elmesélte az első találkozásuktól napjainkig a történetüket. Nagyon megható, hogy azóta alakul közöttük valami, amikor még Daniel a Red Bullnál volt Max csapattársa. Nem kis időről van szó.

És szóba került a Charles téma is. Elmesélés helyett inkább odaadtam neki a telefonomat, hogy olvassa el a legutóbbi beszélgetésünket. Sokkal egyszerűbb volt így és ezzel időt is spóroltunk. A reakciója viszont egyáltalán nem volt meglepődött. Inkább amolyan "én megmondtam" tekintettel nézett rám.

-Szóval holnap randira mész. -vetítette le elém a kész tényeket.

-Nem. Kávézni megyek egy barátommal. -mondtam az igazságot.

-Akinek bejössz. -igazolta az állítását.

-Nem. Szimplán csak egy baráti kávézás közben jobban megismerjük egymást.

-A randinak is pont ez a lényege. -basszus igaza van.

-Azok randiznak, akik később többet akarnak egymástól. Mi később maximum barátok leszünk. -magyaráztam ki magam ismét Vic előtt.

-Hát, ha te mondod. -hagyta rám az egészet.

Az este folyamán szerencsére nem jött fel szóba ez a téma újra. Biztosan nem tudtam volna kimagyarázni magamat megint. Akármennyire is szerettem volna, hogy nekem legyen igazam. Victoria egy elég nyomós érvet hozott fel a randi mellett. 

Éjfél előtt egy kicsivel Vic visszament a saját szobájába. Vagy Danielébe. Őszintén nem tudom. Kiengedtem egy jó adag vizet a kádba és úgy döntöttem, hogy kicsit lazítok így este. Rám fért már az elmúlt napok fáradalmai után.

landonorris: Mizu kicsilány?

kyra_wilson: Semmi. Beboroztunk Victoriaval.

landonorris: És nem is hívtatok? Most megsértődtem. 😤

kyra_wilson: Majd bepótoljuk valamelyik nap oké?