Kpop birthday imagine

Got7 Bambam

Sziasztok. Hát a múlt hetem eléggé sűrű volt, így nem volt időm kiírni mindenki szülinapját akit szerettem volna, így le is maradt drága Bambam, pedig aki kicsit jobban ismer az tudja, hogy nagyon nagy kedvencem. Szóval, igaz kicsit megkésve de nagyon boldog (uto)születés napot kívánva neki, itt van ez a rész.♥

Ui: Nem nem Bambam az idol, akinek a születésnapja miatt neki fogtam a könyvnek, és nem is az, aki kövinek fog jönni. De már nagyon várom, hogy minden részt elolvassatok, mert már három idol drága része is készen van.

Széttépet lap az asztalon, összetört pohár a földön, szétdobált párnák a nappalian, majd ajtó csapódás, te meg sírva kuporogsz a földön. Már megint ezt történt. Mostanában egyszerűen képtelenek vagyok két percet együtt tölteni, Bambammel, a pároddal, akit mindennél jobban szeretsz és elméletileg ő is téged.Azonban ebben kezdesz kételkedni.

Nem tudod mi történt, három hete még minden jó volt. Boldogan költöztetek a közös lakásotokba, vidáman terveztétek a közös jövőtöket. Majd hirtelen minden mint egy kártyavár, hullott, millió egy darabra. Kezdetben semmi furát nem észleltél, mármint olyan furát, ami egy idoltól nem lenne megszokott. Korán, még akkor ment el mikor te aludtál, majd akkor jött haza mikor te már aludtál, késő este.

-Biztos csak comebackre készül-nyugtattad magad egy újabb este az ágyatokban, mikor nem tudtál tovább fent maradni, hogy megvárd. Viszont sajnos rá kellett jönnöd, hogy ez nem az. Egyik nap gondoltad meglátogatod a cégnél, de ott benyögték, hogy napok óta nem látták bent. Borzasztóan kiakadtál, el nem tudtad képzelni, hogy mi lehet ennyire fontos neki, hogy szinte minden idejét beleöli. Nem tervezted elsőnek még megemlíteni se, csak puhatolózni szerettél volna, hogy tudd mire számíts.

-Na és mivel telt a napod drágám?-kérdezted egyik este, mikor még viszonylag emberséges időben sikerült párodnak hazaesnie.

-Mi ez valami kihallgatás?-bukott ki rögtön. -Semmi közöd hozzá-vágta be a fürdőszoba ajtót az orrod előtt. Innentől minden csak még rosszabb lett. Eddig nem beszéltetek igaz, de legalább nem is veszekedtetek. Utána viszont már képtelenség volt vele úgy szót váltani, hogy ne torkoljon az egy orbitális veszekedésbe. Bármit csináltál egyszerűen az nem volt jó. Rendet raktál, semmit nem talál meg, mindig csak csinálod neki a plusz melót. Főztél valamit, ez borzadály, nem eszik ilyen moslékot. Fájt minden kicseszett szava, de egyszerűen képtelen voltál elengedni, főképp, hogy nem is tudtad mi a baja. Erről akartál ma vele beszélni, de hát ez lett a vége.

Mikor megbizonyosodtál arról, hogy elment remegve állsz fel. Képtelen vagy elhinni, hogy az állandóan kedves, viccelődős Bambam, így ordítozott veled. Kiléptél a konyhába a szobátokból, ahova mentél, mikor sírva fakadtál. Borzasztóan megijedtél, mikor Bambam hirtelen,annyira agresszív lett. Mióta ismered, lassan négy éve, azóta nem láttad ilyennek.

Elővetted a partvist, majd elkezdted a szilánkokat söpörni. Közben visszatértek újra az emlékek, ahogy ordítozott, veled, azok a dolgok, amiket a fejedhez vágott. Ugyan annyira érezted magad összetörtnek, mint ez a szerencsétlen pohár.

-Én ezt nem bírom tovább-makacsoltad meg magad. Hetek óta tűröd, hogy így viselkedik veled. Pedig te mindig ott voltál mellette, támogattad. Kiálltál érte, még csak meg se inogott felé a bizalmad, ő meg hirtelen egyik napról a másikra fogja és kezd el téged mellőzni. Ez nem mehet így tovább. Dühösen mész be a szobátokba, majd kapsz le minden cuccodat a szekrényről.

-Ha ő így, hát én is így-gondoltad magadban, mikor kész lettél. Semmi levelet nem hagytál neki, vagy egy kis nyomot. Csak leléptél.