Kpop birthday imagine

Nct Mark

Los Angeles az álmok helye, ahol bármi megtörténhet. Amerika, ahol megtudod minden álmodat valósítani, ahol minden olyan egyszerű. Francokat. Max a könyvekben van ilyen, a valóság sajnos sokkal kiábrándítóbb. A szüleiddel konkrétan egy egérlyuk méretű házban laktok, a totális szegénységnél egy fokkal jobban, de így is rengeteget kell nélkülöznötök. Hiába akarnál valamit csinálni, nem tudod megoldani, nincs rá keret. Iskola után rögtön mehetsz is, dolgozni, kell segítened anyagilag nekik. Kimaradtál teljesen a gimis élményekből, mert egy délutánt se hagyhatsz ki, az túl sok pénz hiány lenne.

Ezzel szemben Mark, osztályod nagymenője, a leggazdagabb ember akit valaha ismertél. Két házuk van, de az lehet, hogy inkább már-már palota, évente járnak többször is külföldi nyaralásra, tizenhatodik szülinapra simán kapott egy kocsit. Lányok bálványa ezek miatt, az iskola legnépszerűbb fiúja, aki mindenkivel jóban van és akit mindenki kedvel vagyis majdnem mindenki. Te nem. Nem bírod elviselni, mert folyamatosan felvág, hogy mennyire gazdagok. Sorban tartja a medencés bulikat, mindig ő az ember, akinek elsőnek megvannak a cuccok. Még ki se jött az új telefon verzió, de ő már a kezében tartja. Felvágós kis barom. Soha ki se állhattad.

A mai napon is természetesen minden körülötte forgott, ahogy az szokott lenni. Bent a suliban, mindenki arról beszélt, hogy milyen állat volt a buli, amit a hétvégén tartott. Persze, mert szinte minden délután a fél iskola ott tököl nála, hétvégente meg mindig parti. Ez örök szabály. Lehet ha ezt nem tenné meg akkor a szülei még ki is tagadnák.

Irodalom órára már percekkel ezelőtt becsöngettek, mikor az osztályod nagy része éppen, hogy csak beesett a terembe. Az osztály nagymenői, mindig az iskola legtávolabbi részében szoktak bandázni, így nem meglepő, hogy szinte mindig elkésnek. Mint például,Mark. Szem forgatva lapoztál a könyvedben és olvasta a fejezetet, amit a tanár kiadott.

-Rendben, figyelem-csapta össze a tenyerét a tanár.-Ma páros munka lesz. A párok a következők-kezdte sorolni, a névsort nézve.

-T/N, Markkal-mondta ki az utolsó párt, mire te automatikusan felemelted a kezed.-Nem T/N, nem lehet párt cserélni-felelt a fel se tett kérdésedre a tanár. Morgolódva, vetted elő a cuccaidat az órához, miközben Mark egyáltalán nem zavartatva magát lépdelt oda hozzád, és vágta le magát a padba.

-Azért belehalni abba, hogy velem töltesz egy órát nem tervezel, ugye?-kérdezte flegmán, miközben lapozgatta az egyik és nagy valószínűséggel egyetlen füzetét egy üres oldalért, amire eljátszhatja, hogy ír.

-De, már attól érzem, hogy halnak meg az agysejtjeim, hogy ennyire közel vagy hozzám-motyogtad, miközben már el is kezdtél írni a füzetedbe. Annyi különbséggel, hogy te a feladattal kapcsolatban.

-Nem értem miért nem kedvelsz, engem mindenki szeret. Egy meggyőző személy tudok lenni-húzza ki magát büszkén.

-Igen és borzasztó szerény is vagy, mi?-kérdezel vissza, látva a még mindig fölényeskedő tekintetét.

-Annyira merev vagy. Nem kéne ennyire szigorúnak és egyhangúnak lenned. Néha lazíthatnál is-oktat ki. Benned meg felmegy a pumpa rendesen. Mégis mit tud ő a te életedről, hogy ennyire ki akar oktatni, amíg nem dolgozott meg semmiért annyira keményen mint te teszed, nap mint nap, addig szépen tartsa meg magának a jótanácsait.

-Dögölj meg!-mondtad ki egyszerűen, majd visszafordultál a füzetedhez. Hallottad, ahogy hitetlenül felnevet de már nem érdekelt, csak csináltad a feladatot.

Az óra további része csendben és békességben telt, egészen az utolsó öt percig akkora már kész voltál a feladattal, így nyugodtan nyomkodtad a telefont. Majd jött egy üzeneted. A cégtől, ahol dolgozol. A cég tönkre megy, már nincs értelme ezt az osztályt megtartani, így bezárják és logikusan téged meg kirúgnak.