Stray kids x reader

Han Jisung

Egyik este legjobb barátoddal Felixel üzengetsz arról, hogy holnap melyik busszal menjél át hozzá. Igazából olyan helyen él, ahová csak 2-3 óránként megy egy busz. Az egész napot együtt akartátok tölteni, szóval csak két lehetőség volt vagy a 7:45 vagy a 11:35. Neked teljesen mindegy volt, hogy melyikkel mész, így szeplős barátodnak adtad át a döntést.

-Legyen a 7:45ös, üzeni a lakó társam.😹
Nem amúgy gyere azzal és akkor tovább tudunk együtt lenni.😼❤️ -írja Felix. 

-Nem a lakó társadat kérdeztem, hanem téged, de rendben megyek azzal.❤️ -írod vissza, majd utolsó mondatokat leírva megbeszéltétek, hogy holnap kimegy eléd. A chatet elhagyva meghallgattál még pár zenét és lassan át adtad testedet az álom világnak.

Másnap reggel korán keltél. Tegnap már bepakoltad a többi ott alváshoz való váltó ruhát és néhány kelléket pl.fogkefét és törülközőt, de a kártya játékokat se hagytad ki, ha esetleg már kifogynátok a témából.
A táskába rakott cuccokat utoljára át nézed, hogy mindent el raktál e, majd készülődni kezdtél. Hátadra felkapva a táskát indulásra kész voltál, azután a közeli buszmegállóba mentél. Pár perc várakozás után meg is érkezett a busz, amin leghátul helyet is foglaltál. Komoly 45 perc utazás várt rád, így eltudtál gondolkozni pár dolgon, ami épp eszedbe jutott. Először is azon, hogy  milyen régóta ismered Felixet. Még az óvodában futottatok össze egy szép tavaszi időn, miközben két csoport játszott az udvaron fogócskát. Egy pillanatra nem oda vigyelve, hogy mi is van előtted és inkább a hátad mögött lévő ide-oda futkorászó többi gyerek vette el figyelmedet, így nem láttad az utadat el álló szeplős fiút. Éppen csak annyira ütköztetek össze, hogy mindketten elessetek. Te azzonal fel keltél és közelebb lépve felsegítetted őt is és bocsánatot kértél. Mikor már vissza mentél volna a többiekhez a fiú egyik kezével megragadta karoddat a másikkal pedig egy karkötőt nyújtott feléd.

-Ezt elhagytad! -mondta majd felrakta kezedre az előbb említett tárgyat.

-Köszönöm és még egyszer sajnálom, hogy nem figyeltem és hogy neked futottam. -mondod az éppen karkötődet néző fiatal fiúnak. Kérdően nézed, hogy még is mit néz, de amint veszed az adást megint hozzá szólsz. -Tetszik? - a szeplős felriadt bambulásából és szemedbe nézve bólogatott fel és le.

-Csinálok neked is, szóval ha majd megint találkozzunk oda adom. - mondat neki, majd elköszönve tőle vissza indultál a csoportodhoz.

Szép emlék az már biztos. Hisz akkor másnapra meg is csináltad a meg ígért karkötőt, ami ugyan úgy nézett ki mint a tiéd és amikor legközelebb találkoztatok oda is adtad. A fiú nagyon boldog volt, hogy tényleg nem hazudtál neki - mint mindenki más az életében -, ezért meg ölelt.

-Leszel a barátom? -kérdezte szerényen.

-Persze, annak nagyon örülnék. -mondat nagy vigyorral.

Azóta minden nap együtt mentetek haza, néha egymáshoz felváltva. Az általános iskolában ugyan szét vált útjaitok, de így is minden héten találkoztatok egy-két alkalommal. Az évek múlásával a középiskolát ugyan ott kezdtétek el, ezzel vissza hozva a régi rutint mi szerinte minden napot együtt töltöttétek. Bár egy kis változás történt. Jobban mondva elég nagy, hisz most már hárman vagytok. Felix az általános iskolában össze barátkozott egy másik fiúval, aki most ugyan csak oda jár ahová ti. Azóta mindent hárman csinálunk, olyanok vagytok mint a három muskétás egészen addig amíg a két fiú el nem döntötte, hogy össze költőznek. Téged is megkérdeztek, de a szüleid nem engedték, hogy két 18 éves fiúval élj. Felixben megbíznak, csak Han Jisungban nem akit nem is ismernek olyan régóta, hogy tudják mi a szándéka. Bár te 100%-osan tudod, hogy nem tenne semmit, hisz vele is már eltöltöttél 3 évet lassan 4-et, de még egyszer se láttad, hogy lett volna valakije vagy esetleg valaki aki tetszik neki és úgy nézne rá. Nagyon vissza fogott, nyugodt persze csak az iskolában. Amikor veled és Felixel van megjelenik a valódi énje: hiperaktív, hangos és beszédes.
De ti így szeretitek, mivel ha csendes és élettelen akkor tudjátok, hogy valami nincs rendben. Egyszer történt ilyen és akkor is költözés lett belőle. Az apja megcsalta az anyát, viszont az anya eltitkolt valamit. Még Jisung születése előtt volt egy másik családja, ahol volt egy gyerek is. Ott az volt a baj, hogy az apa csak gondolt egyet és lelépett a gyerekkel együtt Han anyját hátra hagyva. Ezt egy el rejtett képen látta meg és kérdőre vonta a nőt, aki könnyes szemmel mesélte el fiának az igazat. Nem akarta, hogy a múlt ismételje önmagát, de nagyot csalódott mindkét szülőjében, így Felixet megkérdezve költöztek össze. Felix természetesen azzonal bele ment, hisz ő amióta elmenekülhetett a nevelő szüleitől egyedül él a kemény munkákkal össze szedett pénzből. A költözés után párszor te is már ott aludtál Felix szobájában. Nem aggódtál, hisz gyerekkori barátok vagytok és neki már lassan 1 éve kapcsolata van. Az egyik munkája során meg ismerkedett egy fekete hajú, alacsony, jó megjelenésű sráccal, akivel párszor már te is találkoztál.