Hát Itt Voltál, Elizabet!

A Merénylet

Ma meg fogom őt támadni

    Érzem, hogy ma biztosan vissza tér, én pedig nem várok tovább tétlenül. Szembe kell néznem vele, különben itt rohadok meg.
    Teljes mértékig biztos vagyok abban, hogy csak ezzel tudok segíteni a helyzetemen. Lépnem kell, és ez az egyetlen egy lehetséges lépés. Az őrület küszöbén állok, és ennél nagyobb bajom már úgysem lehet. A lehető legtöbbet ki fogom hozni magamból, és utolsó vérig kűzdök ellene.
    Oh ahogy hallom, most ért ide. Kérlek Istenem, csak sikerüljön előrébb jutnom valamivel.

   - Vajon mi történhetett? A 14.ben nem is írta le, hogy mi volt. - Fogta meg homlokát napsugár.
- Nézd! Itt még van valami, csak fejjel lefelé. Fordítsd meg és olvassuk el. - mondta kissé túl lelkesen lelkesen Viktória.

   Már éjszaka van, valószínűleg kicsit kiüthetett a látvány, vagy maga a lény. Rá támadtam, de mikor hozzá értem, mintha üvölteni kezdett volna az arcomba, de egy hangot sem hallottam. Egyszerűen borzalmas volt amit láttam. És innentől teljes a képszakadás. Jelenleg azt sem tudom, hogy merre áll a fejem. Pihennem kellene, de nem hiszem, hogy menni fog.

   -Ooh így már értem a 14.et. Lapozz a 15ösre. - Szólalt meg egyikük, és már pörögtek is át a lapok.