Fifty Shades Of Innocence /Ziall/

Chapter 5

Zayn szemszöge

Csak feküdtem az ágyamban és próbáltam lenyugtatni magamat. A merevedésem már kezdett lankadni, de még így is látni lehetett a nadrágomban kidudorodó merevedésemet. Áldom az eget, hogy reggel egy bővebb rövidgatyát vettem fel, és ez most szépen ápolt és eltakart. Remélem, hogy a gonosz manó - úgy értem Niall - nem vette észre, mert az enyhén szólva kínos lenne. Sőt, szerintem egyből kiugranék az ablakon, és magammal rántanám Niall-t is, aki ott ült a párkányon. Nem értem, hogy miért nyitotta ki az ablakot, amikor így csak bejön a meleg, de hát szőke, mit is vártam tőle. Különben is, nem lenne jó egy újabb bunyóba keveredni vele, mert sanszos, hogy annak is a vége egy erős merevedéssel végződne.

Most komolyan, én, Zayn Malik, a hírhedt nőfaló felizgult erre a kis seggdugaszra? Biztos csak a helyzet hozta ki ezt belőlem, meg az, hogy ma különösen kanos vagyok. Amúgy is, semmi vonzó nincs Niall-ben. Az arca még elmegy, nem különösebben csúnya, egy kicsit lányosak a vonásai. Na, de az az idétlen, festett haja borzalmas. Sosem jöttek be a szőkék, világéletemben a barnák voltak az eseteim. Leginkább egy mérges kerti törpére emlékeztet, olyan alacsony. Bár ez nem mindig probléma, hiszen a kicsi lányok kézében sokkal jobban mutat a farkam, mint egy nagy tenyérben. A szemeit sem kedvelem, mert olyan áthatóan tud velük nézni rám, hogy egyből begerjedek. Az egyetlen dolog, ami tetszik benne, az a kerek popója. A seggek a gyengéim. Hogy lehet egy fiúnak ekkora feneke? Még most is, amikor ült, szépen kidomborodott a fara. Oké, lépjünk túl Niall kibaszott seggén!

Szerencsére az elkövetkezendő másfél órában hallgatott, mint a sír. Talán hatásos volt a megfélemlítő beszédem. Nem szólt hozzám egy árva szót sem, csak ült az ablakban és a könyveit bújta. Nem tudom, hogy miért volt neki ott jó, amikor szerintem tök kényelmetlen, de addig különösebben nem izgatott, amíg csendben volt. Olyan volt, mint egy dísztárgy, amit az ember azért rak ki a párkányra, hogy a járókelők megcsodálják azt. Hát, rajta nem volt mit csodálni.

- Nem zavar, hogy konkrétan egy kuplerájban élsz? - rúgta félre az egyik ruhámat, ami a földön hevert. Megint kezdi a kötekedést. Esküszöm, hogy visszateszem az ablakba és hozzákötözöm a kilincshez, hogy ne tudjon a közelembe jönni. Ragasztószalaggal meg betapasztanám a száját, hogy ne tudjon visszapofázni. Ne kapd fel a vizet, ne kapd fel a vizet!

- Foglalkozz inkább a saját dolgoddal! Menj, és olvasgass, mint egy igazi stréber. Pont neked való pozíció - mordultam rá. Kérdőn felhúzta a jobb szemöldökét. Olyan fejet vágott, mintha éppen most készülne felrobbanni. Esküdni mernék rá, hogy láttam, ahogy a fülén keresztül ereszti ki a gőzt. A szemei gyilkosan meredtek rám, szinte szikrákat szórtak azok a hihetetlenül kék íriszek. Most mintha sötétebbek lennének, mint egy órával ezelőtt. Olyan áthatóan bámult rám megint. Nem tudtam elviselni a tekintetét, ezért megszakítottam a szemkontaktust. Visszafordítottam a fejemet a telefonomhoz, és próbáltam figyelmen kívül hagyni őt. Újra megszólalt, mire unottan felpillantottam rá.

- Ha nem tudnád, ez a szoba most már az enyém is, úgyhogy örülnék neki, ha rendet tartanál. Ha estig nem pakolsz össze, akkor fogom a cuccaidat és kivágom az ablakon. Aztán majd szedegetheted őket a bokorból, seggfej! - húzta fel mérgesen az orrát.

Eddig még senki sem mert így beszélni velem, erre jön ez a kis mitugrász, és kioszt. Nem gondoltam volna, hogy az ártatlan külső egy ilyen harcias és szókimondó fiút takar. De azért igazán örülnék neki, ha megtartaná magának a gondolatait, és nem szólogatna be minden másodpercben. Nem mintha annyira a szíven ütne az, hogy hülye seggfejnek nevez.

Kinyitottam a számat, hogy válaszoljak valamit az erélyes megszólalására, de nem jött ki egy árva szó sem rajta, úgyhogy inkább kínosan összeszorítottam az ajkaimat.

- Na, mi van? Elfogytak a beszólásaid? Vagy végre leesett, hogy nem mindenki kedvel téged? Igaz, jobban is teszed, ha inkább meg se szólalsz, úgyis csak valami ostobaságot mondanál.

- Túl messzire mész, Niall! - figyelmeztettem kimért hangon, pedig belül majd' felrobbantam az idegességtől. Hogy mer ilyeneket a fejemhez vágni, amikor egyáltalán nem is ismer? Nem is beszéltem még vele ezelőtt sosem, nem értem, hogy miért utál. A hírnevem előrébb jár, mint a valódi énem...

- Én csak elmondtam a véleményemet rólad. Sajnálom, ha fáj az igazság - vont vállat, majd leült az ágyára, ahol tegnap éjjel olyan jót szexeltem. Fújtatva belefúrtam a fejemet a párnámba és próbáltam nem idegrohamot kapni. Nem telt el két perc, Niall idegesen fordult felém. - Mitől ragad a lepedő? És mi ez a fehér cucc beleszáradva? Ráöntötted a joghurtot, vagy mi?

Nem bírtam tovább, felröhögtem. Hangosan nevettem, már a könnyeim is folytak és, amikor ránéztem a szőkére, aki olyan összezavarodottan és tanácstalanul méregetett, hogy még jobban elkapott a görcs. Ilyen ember nem létezik! Először azt hittem, hogy csak tetteti a hülyét, de az arckifejezését látva rájöttem, hogy tényleg nem tudja, miről van szó.

Mikor végre sikerült abbahagynom a nevetést, ami inkább nyerítésre hasonlított, ördögi vigyorra húztam az ajkaimat. Gondoltam, hogy megosztom vele azt az aprócska információt, hogy valójában milyen is az ágya. Biztosan nagyra fogja értékelni.

- Az ott a tegnapi élvezetem. Nem joghurt, hanem geci - közöltem vele lazán. Niall olyan hirtelen pattant fel, hogy beverte a fejét a felső deszkába. Kicsit megtántorodott, majd utána elindult felém, és szó szerint az életemre tört. Felugrott az ágyamra, kiverte a telefont a kezemből és idegbeteg módjára elkezdett csapkodni engem. - Neked meg mi a fasz bajod van? Nyugodj már le!

- Hogy mi bajom van, huh? Szerinted? - kiabálta hisztérikusan, majd pofon vágott. Időm sem volt felocsúdni a döbbenettől, mert Niall olyan közel hajolt az arcomhoz, hogy alig kaptam levegőt. A szívverésem felgyorsult, és fogalmam sem volt, hogy most mi történik velem. A tekintetem levándorolt az ajkaira, késztetést éreztem, hogy végignyaljak rajtuk. A mutatóujjával erősen a mellkasomra bökött, ami kiszakított a mocskos gondolataimból. Újra a szemébe néztem, ami tikkelt az idegességtől, az arcizmai pedig rángottak. Esküszöm, amikor ilyen fejet vág, félek tőle. - Kibaszottul összeizélted a kibaszott ágyamat!

- Elárulom, hogy ezen az ágyon több, mint harminc lányt dugtam meg. Sőt, tegnap is ott sikoltozott egy - vigyorogtam a képébe. Direkt provokáltam, hogy legyen okom megverni őt. Nem aggódom, hogy esetleg kért tesz bennem, mert esélye sincs ellenem. Fél kézzel is simán lenyomom.

- Kapd be, faszfej!

A szőke most még jobban felbőszült és behúzott nekem egyet. Nem fájt, de mégis kurvára felbaszott. Na, most aztán kihúzta nálam a gyufát a kis rohadék! Egy gyors és erőteljes mozdulattal lelöktem őt magamról, aminek következtében leesett az ágyról és nagyot nyekkent a földön. A fejéhez kapott, és fájdalmasan nyöszörgött, de nem foglalkoztam vele. Utána ugrottam és elkaptam a nyakát. Niall rémültem nézett rám azokkal a hatalmas, mélykék szemeivel.

- Most véged van!