Fifty Shades Of Innocence /Ziall/

Chapter 14

Zayn szemszöge

- Utállak Zayn!

- Ezt már hallottam ma egy párszor - forgattam meg unottan a szememet. Ezt hallgatom már fél órája, de még mindig nem unja.

- Csak azt akarom, hogy jól az eszedbe vésd - fordult felém összehúzott szemekkel. Gondolom, ez egy fenyegető nézés akart lenni, de inkább hasonlított egy morcos kiscicára, mint egy félelmetes szörnyre.

- Ugye tudod, hogy egyáltalán nem vagy ijesztő? - kérdeztem szórakozott mosollyal az arcomon. Erre Niall csak felhúzott orral rám nyújtotta a nyelvét, és visszahajtotta a fejét a matracra.

Még mindig az én ágyamban feküdt, arccal az ablak felé, így szerencsére nem láthatta, hogy kigúvadt szemekkel bámultam a formás seggét. Istenem, úgy belemarkolnék! Hogy lehet ennyire kerek és nagy, és... Ajaj, éreztem, hogy gondok akadtak alsótájékon. Mit művel velem Niall? Nem vagyok buzi, nem izgulhatok fel egy fiúra! Valamit sürgősen ki kell találnom, különben nagy bajok lesznek.

- Mindjárt jövök - pattantam fel, és olyan gyorsan slisszoltam ki a szobából, mintha kergetnének.

Amint kiértem a folyosóra, nekidőltem a falnak. Basszus, ez így nem lesz jó! Idegesen a hajamba túrtam és megtéptem a tincseimet.

Egy ideig csak bámultam magam elé, aztán eszembe jutott, hogy ideje lenne megejteni a heti bevásárlást. Megigazítottam magamat a gatyámban, hogy ne látszódjon a merevedésem, majd bekopogtattam a szomszédba, Luke-ékhoz. Pár másodperc múlva nyílt is ajtó, és Michael dugta ki rajta a fejét.

- Mi kéne, Malik?

- Ashton autója - mondtam kertelés nélkül.

- Minek az neked? - kérdezte Ash, aki Luke-kal együtt a földön ült és kártyázott.

- Kéne egy két dolog, amit nem tudok máshogy elhozni.

- Mi van, hullát ásol? - nevetett a szőke.

- Még az is lehet - vontam vállat vigyorogva.

- Jól van, de utána takarítsd ki a vért belőle - dobta felém a kulcsot, mire mind a négyen hangos röhögésben törtünk ki. Megköszöntem, majd otthagytam őket.

Megálltam a szobánk előtt és vettem egy mély lélegzetet. Ideje visszamenni az oroszlán barlangjába; úgy értem, Niall-höz.

- Akarsz kocsikázni? - szegeztem neki a kérdést, az ujjamon pörgetve a kocsi kulcsot, mire ő érdeklődve nézett rám.

- Ha az a terved, hogy elvigyél az erdő szélére, ahol kinyírsz, akkor most lebuktál.

- Túl sok krimit nézel, Niall - nevettem fel. - Csak a Tesco-ba megyünk. Na, szedd össze magad!

- Nem akaroooook! - gyötrődött az ágyon, és ide-oda dobálta magát, mint egy hisztis kisgyerek. - Fáj mindenem.

- Nem érdekel. Ha nem akarsz éhen halni, akkor jössz, és veszel magadnak kenyeret, meg ilyeneket. De tőlem mehetsz busszal is, nekem mindegy - kényszerítettem döntés elé. Igazából szívesebben mentem volna vele bevásárolni, mint egymagam. Egyedül unalmas, csak azért hívtam magammal, semmi másért.

- Jól van, na - kelt fel. Felvette a cipőjét és elém állt. Legalább fél fejjel alacsonyabb volt nálam.

- Pénz? - néztem le rá kérdőn, mire ő valamit motyogott, és visszaszaladt a táskájához.

- Mehetünk.

Kimentünk a kollégiumhoz tartozó parkolóba. A tekintetemmel Ashton fehér Skodáját kerestem. Nem mai darab, a szülei passzolták le neki, amikor új családi autót vettek. De tökéletesen működik, és ez a lényeg. Amikor végre megtaláltam elindultam felé, Niall-lel a nyomomban.

- Nem is tudtam, hogy van kocsid - szólalt meg, amikor beszállt az anyósülésre.

- Mit tudsz te egyáltalán rólam? - kérdeztem gúnyosan, majd beindítottam a motort és kikanyarodtam az útra. - Egyébként ez Ashton autója, ő is Luke haverja.

- Elég, ha annyit tudok, hogy egy nagy seggfej vagy - vigyorgott gonoszul, de én nem vettem magamra. Ennek ellenére szívesen tarkón csaptam volna, ha éppen nem vezetnék.

- Édes drága Niallke, megtennéd, hogy nem sértegetsz? Mert fogom magam, leállok az út szélén és megfojtalak - mondtam halál nyugodtan, és kérdőn Niall-re néztem egy pillanatra, aki elkezdett röhögni. - Nem vicceltem.

- Én meg majd leütlek, és bezárlak a csomagtartóba - kontrázott.

- Ugyan, fel sem tudsz emelni, olyan gyenge vagy!

- De igen. Különben is, sok Gyilkos sorok-at néztem, tudom, hogyan kell kiiktatni téged.

- Na, akkor hajrá! - nevettem fel. Igazából Niall-nek piszok jó humorérzéke van, ez már kiderült az első értelmes beszélgetésünk után is. Bár ne lenne ilyen hisztis picsa!

A vásárlást hamar letudtuk, mindent beszereztünk, amit kellett. Vettünk egy ventillátort is, hogy ne gyulladjunk meg az elkövetkezendő napokban, mert még egy darabig ilyen meleget mondanak. Niall-nek vettünk túlélőcsomagot: egy karton mentes vizet, mert a szénszavas nem felel meg neki, és rengeteg chipset, csokit, meg gumicukrot. A kis édes szájú. A pénztáros azt hitte, hogy kisboltot üzemeltetünk, meg is kérdezte, hogy kérünk-e ÁFA-s számlát.

Ahogy jöttünk hazafele, rám jött a szükség, ezért gyorsabban hajtottam. Általában mindig túllépem a megengedett sebességet, de most Niall miatt direkt lassabban mentem, hogy ne hisztizzen. Amint jobban rátapostam a gázra, a szemem sarkából láttam, hogy a szőke az ajtóba kapaszkodik és elég rémült fejet vág.

- Amikor azt mondtad, hogy ez Ashton kocsija, akkor úgy értetted, hogy neked nincs jogsid? - kérdezte halálra vált arccal. Bólintottam. - De jó, meg fogok halni! Baszd meg, Zayn!

- Nyugi már! Ismerem a KRESZ-t, csak nem volt pénzem jogosítványra - próbáltam megnyugtatni, de ő továbbra is vizet facsart a kapaszkodóból.

- Menj már lassabban, könyörgöm!

- Niall, mindjárt beszarok, szóval kussolj be! - mordultam rá mérgesen, mert már elegem volt belőle.

- Tőlem aztán ide is csinálhatsz, de lassíts már! Nem akarok a sürgősségin vagy a hullaházban kikötni! Baszki, halálfélelmem van! - kiabálta kétségbeesetten.

- Nem is megyek gyorsan.

- Ahh, 70-nel lakott területen, szerinted nem gyors? - kérdezte szemrehányón.

- Niall baby, nagyon szépen kérlek, fejezd be a vinnyogást! Kezdem elveszteni a türelmemet, és akkor kiabálni fogok meg verekedni, és azzal egyikünk sem fog jól járni - figyelmeztettem őt még nyugodt hangnemben, de ha továbbra is folytatja, akkor esküszöm, hogy leütöm.

- Ne hívj baby-nek! - csak ennyit mondott, azt is duzzogva, de szerencsére az út hátralévő részében csendben maradt.

Amikor végre megérkeztünk a kolihoz, leparkoltam, egyből kipattantam az autóból és fejvesztve rohantam fel a szobánkba. Niall-nek még visszakiabáltam, hogy hordja be a cuccokat és adja vissza a kulcsot Ashton-nak.

- Kapd be, Zayn! Remélem, lehúzod magad a WC-n! Kis szaros!