Fifty Shades Of Innocence /Ziall/

Chapter 4

Niall szemszöge

- Engedj már el! - rángatóztam Zayn alatt. Muszáj kiszabadulnom innen, mert olyan új érzéseket indított el bennem ez a testhelyzet, amiket ezelőtt még soha nem éreztem, és talán most se kéne. Tetszett a dolog, hogy lefogta a karjaimat, így teljesen ki voltam neki szolgáltatva. Mindkét csuklómat a fejem fölött fogta le az egyik kezével, a másikkal pedig hirtelen elkapta az álamat és összeszorította az álkapcsomat. Idegesen morogtam rá, akár egy veszett kutya, amin ő jót röhögött.

- Remélem, megtanultad, hogy mennek itt a dolgok. Próbálkozhatsz, de úgysem tudsz szembeszállni velem. Úgyhogy jobban jársz, ha jó kisfiú leszel - gügyögte nekem, mintha egy kibaszott gyerek lennék. Hogy lehet valaki ennyire elszállva magától? Kis hatásszünetet tartott, majd újra megszólalt azon a fenyegető, mély hangján. - Na, most, hogy végre csendben vagy, elmondom, hogy mik a feltételeim. Első: nem hozhatsz fel egy csajt sem ide, világos?

- És ez rád nem vonatkozik? - mondtam szinte érthetetlenül, mert az álamba mélyesztett ujjaitól elég nehéz volt normálisan beszélnem.

- Persze, hogy nem. Én voltam itt előbb, szóval az én szabályaim szerint játszunk. Jobban belegondolva, az ilyen kis nebáncsvirágokra, mint amilyen te is vagy, nem nagyon tapadnak a nők - vigyorodott el gúnyosan. Ha szabad lenne a kezem, akkor most jól behúznék neki egyet, hogy rohadjon meg! Viszont az egészben az a legrosszabb, hogy még igaza is van. Eddig még senkim se volt, a szerelem messziről elkerül engem. Egyszer próbálkoztam megfűzni valakit, de az is elküldött a picsába.

- Seggfej - sziszegtem, mire a fogva tartóm még jobban megszorította az álamat, így az ajkaim is elnyíltak egymástól. Képzelem, hogy milyen nyomorúságos fejem lehetett így. Zayn beharapta az alsó ajkát, majd tovább folytatta.

- Éjjel nem szaladgálsz a szobában, nincs filmnézés, se zenehallgatás. Nem maszturbálsz, mert minden apró kis zajra felébredek, és akkor jaj lesz neked - meresztgette rám ijesztően a szemeit, miután tisztázta a szabályzata második pontját. - És végül, nem osztozkodunk semmin. Ha én veszek magamnak egy karton vizet, akkor te vagy szerzel magadnak, vagy fizetsz nekem, hogy kaphass belőle. Megértettük egymást?

- Meg - mormogtam.

- Ha ezeket betartod, akkor nem foglak megverni, ha viszont nem... - tartott szünetet, majd azt a kezét, amelyikkel eddig az államat tartotta egyhelyben, most elvette onnan, ökölbe szorította, és a fejem irányába mozdította, de nem ütött meg. - Akkor BANG lesz a szép kis pofikádba.

- Igenis, kapitány! - forgattam meg a szememet. Zayn megpaskolta az arcomat, és végre lemászott rólam. Felállt, az ágyához sétált és elterült rajta.

Felültem, majd azonnal a hajamhoz nyúltam, hogy megigazítsam, mert az előbbi nagy dulakodástól eléggé szétjött. A szobatársamra néztem, akinek ugyanolyan kuszán álltak a feje tetején a sötét tincsei, de őt ez látszólag ez egyáltalán nem zavarta.

Igazából megértem azokat a lányokat, akik oda meg vissza vannak érte. Csak nézzünk rá: markáns arcvonások, egy hiba sincs a bőrén, az enyémmel ellentétben, ami állandóan tiszta ragya. A frizurája tökéletes, erre nincs is más szó. Még ez a széttúrt madárfészek is jól áll neki. A suliba a folyosón néha szoktam látni, és már akkor is feltűnt, hogy milyen jóképű. Mármint, egy fiú is mondhatja azt a másikra, hogy helyes, nem? Bár az előbbi hancúrunk okozta bizsergető érzés a hasamban nem feltétlenül támasztja alá a 100 %-os heteróságomat.

Zayn hirtelen felnézett rám, így összetalálkozott a tekintetünk.

- Te meg mit bámulsz? - förmedt rám, mire én rajtakapottan sütöttem le a szemeimet.

- Mi van, még rád nézni sem szabad? Netán elolvadsz tőle? - szóltam vissza erélyesen.

- Fogd már be, Niall, az isten szerelmére! Szétmegy a fejem, erre még te is itt sipítozol. Legalább egy perce maradj csendben! - tette a kezét drámain a homlokára. Jobbnak láttam, ha most tényleg békén hagyom. Nem hiányzik, hogy mérgében behúzzon nekem egyet.

A reggeli eső ellenére most olyan meleg van, mint máskor június közepén. Az ablakhoz mentem és kinyitottam azt, hogy szellőzzön egy kicsit a szoba. Elszörnyülködtem, amikor megláttam, hogy nincs szúnyogháló. Nekem végem! Halálra fog csipkedni mindenféle bogár, aztán majd feldagad az egész arcom és úgy fogok kinézni, mint egy nagy, piros lufi.

Sóhajtva visszamentem a könyvemért, ami Zayn ágya előtt hevert. Akkor ejtettem el, amikor ő őrült módjára elkezdett engem rángatni. A lépteim zajára fejkapta a fejét Mr. Arrogáns, és kérdőn nézett rám. Biztosan azt hitte, hogy akarok tőle valamit. Nem minden körülötte forog, ezt felfoghatná már végre. Unottan rápillantottam, majd a könyvemmel együtt visszamentem az ablakhoz. Felálltam az előtte lévő radiátorra, így sikerült felülnöm a párkányra. Kihajoltam, hogy meglessem, mi van alattunk. Bokrok és fák, köztük a járda, ami a távolabb lévő iskola épületéhez vezet.

Amikor kinézelődtem magamat, a hátamat a falnak döntöttem és olvasni kezdtem a holnapra feladott biológia leckét. Eléggé nehéz volt, szóval minden mondatok legalább kétszer el kellett olvasnom, hogy értelmezni tudjam. Ráadásul majd' meggyulladtam ebben a nagy hőségben, ami Angliához képest felettébb szokatlan. Biztos ez a hülye globális felmelegedés az oka, hogy így megbolondult az időjárás.

Na, meg elég nehéz volt úgy koncentrálni, hogy közben az agyam folyamatosan az előbb lejátszódott hancúrunkat vetítette a fejemben...