Never Say Never **Befejezett**

Otthon

Jungkook:

A domb tetején egy fának dőlve ülünk Taetaet a karjaimban tartva, és innen nézzük a város ki látását.

- Tudod mi volt mindig az álmom?- kérdezi Taetae a távolba nézve.
- Hogy magadénak mondhass egy ilyen istent mint én?
- Ja, pontosan... hülye- forgat szemet.
- Jól van na... de mi volt?
- Tudod mindig is irigyeltem a sima embereket... Éppen ebből kifolyólag úgy gondoltam, hogy majd ha találok valakit, de akkor is ha nem, el költözöm a városba.
- Azt hittem szeretsz a család és a barátok köreiben élni.
- Szeretek, csak tudod ha itt maradok nem tudok teljesen függetlenné válni...
- Ugye tudod, hogy ha el mész innen nem biztos, hogy továbbra is falkatag leszel?
- És? Te se tartozol senkihez. Mit gondolsz mi fogott meg benned?- nevet aranyosan és szemeimbe néz.
- A szexi testem?
- Az csak bónusz
- Akkor?
- Tudod, főleg miután haza jöttél, de előtte is amikor csak rád néztem vagy csak az illatodat szívtam be, a szabadság érzése járt át... Azért nem tudtam és nem is akartam távol lenni tőled mert tudom, hogy csak melletted érezhetem ezt...
- Ugye tudod, hogy csak magunkra leszünk utalva? És, hogy előtte kéne valamit dolgozni, hogy legyen egy házra pénzünk?
- Tudom!- csillan fel szeme és ül velem szembe az ölemben.
- Apádék azt hiszik majd, hogy én akarlak majd el lopni tőlük...
- Majd ki magyarázlak!
- Biztos, hogy ezt szeretnéd?- hajolok közel hozzá.
- Csak ha te is szeretnéd, nem akarom rád erőltetni...
- Én egy otthont szeretnék ahol boldogság van... És ez már meg nekem, hiszen magam mellett tudhatlak, és ez boldoggá tesz én boldogan követlek.

- Életem végig szeretni foglak!
- Csak az enyém végig szeress!

Vége