Áldozat árán..

16. rész

Apránként tértem magamhoz. Az első dolog, ami feltűnt, hogy nem riadtam fel éjszaka. A második az izomláz, amivel keltem. A harmadik pedig, hogy nem egyedül fekszem. Bucky halkan szuszogott mögöttem, mire óvatosan kezdtem kimászni az ágyból. Magamra húztam egy hálóinget és a váltóruháimmal együtt a fürdőszoba felé siettem.

Már vagy tíz perce álltam a zuhany alatt és próbáltam kigondolni mi lesz ezután. Semmiképpen sem akartam ügyet csinálni belőle. Egyrészt sose voltam az az érzelem kimutatós típus, másrészt apám engem is és Buckyt is megölné.

Egy kezet éreztem a vállamon, majd egy óvatos csókot a nyakamon. A fejemet ösztönösen döntöttem oldalra és hagytam, hogy a férfi kezei elkalandozzanak a hasamon, majd lejjebb. Lihegve dőltem a férfi csupasz mellkasának és hagytam, hogy a magáévá tegyen a zuhany alatt.

Fél órával és egy gyors tusolással később a hajamat törölgettem és néztem Bucky meztelen testét.

-Mi lesz most?-kérdeztem rá óvatosan. Szemöldök ráncolva nézett rám.

-Mi lenne? Szerintem egyértelmű.-halványan elmosolyodott és a dereka köré csavarta a törölközőt.

-Nem akarok balhét a többiekkel.-forgattam a szemem.

-Mármint az apáddal.-javított ki és egy gyors puszit nyomott a számra.

-Ugyanaz.-legyintettem.

-Akkor tartsuk magunkat titokban, amíg fel nem készíted őt a hírre.

Bólintottam egy aprót és gyorsan magamra vettem a ruháimat. A hajamat gyorsan megszárítottam és a férfira pillantottam.

-Reggelinél találkozunk.-mosolyodtam el halványan.

_______________

Valahogy sikerült titokban tartanunk a kapcsolatunkat. Már nyár volt és felvettem egy halvány zöld nyári ruhát, majd az esküvői ruhát és a többi váltó cuccomat elraktam a táskámba. James ugyanígy tett.

-Kész vagy?-kérdezte és körülnézett a szobámban.

-Mindjárt meg vagyok.-mondtam lihegve és a bőröndre ültem, hogy könnyebb legyen bezárni.

-Ugye tudod, hogy csak pár napra megyünk?-kérdezte halványan mosolyogva és mellém jött segíteni.

-Egy nő legyen felkészülve mindenre.

Amikor a Weasley ház elé értünk Ron és Harry épp a kerti törpéket ütögették messzire. Bucky szemöldök ráncolva nézte őket.

-Mit művelnek?

-Kerti törpék. Gonosz kis jószágok. És éles a foguk, szóval vigyázz velük.-a férfiba karoltam és megindultunk a bejárqat felé.-Üdv a káoszban Buck!-vigyorogtam, amikor közelebb értünk.

Ginny az ikrekkel vitatkozott valamin olyan hevesen, hogy öröm volt nézni. A lány kék volt.

-Esküszöm Merlinre, hogy ha nem csináljátok vissza most azonnal patkánnyá változtatlak titeket és Csámpásnak adlak eledelnek!-hisztériázott.

-Marie-Lue!-kiáltott fel vidáman George, mire mordultam egyet.

-Ha még egyszer így szólítasz besegítek Ginnynek!-fenyegetőztem. Bucky lerakta a cuccainkat a földre és én fintorogva néztem, ahogy közelednek az ikrek számító tekintettel.-Ne egyél meg semmit, amit ők adnak.-figyelmeztettem.

-Miért?-kérdezte zavartan.

-Mert hasonlóan jársz, mint Ginny.

Az ikrek azonnal szemügyre vették a férfit és rám kacsintottak.