Áldozat árán..

3. rész

A karácsonyi vacsora mesés volt. Rengeteget nevettünk és rengeteg kép készült. Volt, hogy George és Fred az arcom két oldalára nyomták a szájukat én pedig úgy tettem, mintha meglepődnék. Volt, hogy Fred is akart egy ilyen puszis képet és mielőtt hozzáért volna a szám az arcához gyorsan megfordította a fejét és a gép lekapta a pillanatot, amikkor összeért a szánk. Utána Molly megkergette és mindenfélének elhordta. A lányokkal pedig szintén jól éreztük magunkat. Kaptam egy Weasley féle vörös pulcsit rajta a kezdőbetűmmel. Mindenki ezt kapta. Még Hermione is. 

A képeket beraktam egy keretbe és mindegyik hátuljára még ráírtam a dátumot és a neveinket. Búcsút intettem a családnak és az ajándékomat viselve hoppanálltam a sikátorba. Otthon még nagyban zajlott a buli a hangzavarból ítélve. A képet mosolyogva öleltem magamhoz és a szobámba nyitottam. Végig simítottam az arcokat. Mindegyiket. Fájt, hogy ott kell hagynom ezt a világot. A kézfejemet látva Harry is megmutatta a sajátját, így lepacsiztam vele. Az ikrek valami oknál fogva még nem szereztek ilyen sebhelyet. Nem is értettem. 

Reggel még mindig a pulcsimba voltam és arra keltem, hogy valaki a hajamat simítja félre az arcomból. Szusszantottam egyet és lassan kinyitottam a szemeimet. Apa ült az ágyam szélén és a képeket nézegette. 

-Jó reggelt!-mondtam álmos hangon.-Mit csinálsz itt?

-Neked is jó reggelt!-mondta rám sem pillantva. Rámutatott Fredre, aki épp menekült az anyja elől, aki egy seprűt tartott a kezében, én pedig a kép szélén nevettem az ikertestvérével Georgeal.-Csak nem bepasiztál?

-Áh dehogy!-mondtam.-Csak hülyéskedett.-felültem és én is a képeket nézegettem. Halványan elmosolyodtam. 

-Értem.-felelte és visszarakta a képet a kis asztalra. Rám mosolygott és adott egy puszit a homlokomra.-Boldog Karácsonyt Prücsök!

-Boldog Karácsonyt!-feleltem.-Van valami ehető a konyhában?-lassan keltem ki az ágyból és nyújtózkodtam egyet. 

-Van rántotta és palacsinta.-indult kifelé.

 Bólintottam egyet és elindultam felöltözni. Az iskolai szoknyámnál döntöttem és az ajándék pulcsimnál. A szokásos magassarkú csizmámat vettem fel hozzá. A folyosón dalolásztam a Dean által tanult hülye fülbemászó dalát, amikor égetni kezdett a zsebemben tartott érme. Fájdalmasan szisszentem fel és kaptam ki a kis vackot. Hétfőn a negyedik óra után a szükség szobájában lesz a következő gyűlés. Elégedetten eresztettem el egy félmosolyt és visszatettem a helyére az érmét. 

-Ha tudnám, hogy honnan tudja mikor vannak az óráink..-mormogtam magamban. 

A többiek másnaposan vagy talán aznaposan gubbasztottak az asztal előtt és úgy néztek ki, mint Friccs a havi fürdése után. Halványan elmosolyodtam és élénken kiáltottam fel.

-Szép reggelt mindenkinek!-dalolásztam. Fájdalmasan fintorgott az egyikük. Szőke, hosszú hajú és azt hiszem Thornak hívják. 

-Kislány, mi lenne ha halkabb lennél?-nyöszörgött.

-Nyugi Aranyhaj, nem kell ma leengedned a hajad.-gúnyolódtam. Nem értette a viccemet, de már megszoktam. A Roxfortban sem mindig értenek, csak azok, akiknek vannak mugli rokonaik. 

Szedtem magamnak egy adag reggelit és külön ültem a többiektől. Kihasználtam a lehetőséget, hogy nem kell a szokásos reggeli beszédet meghallgatni, így azonnal nekiláttam az evésnek. 

-Hova sietsz?-kérdezte a fiatalabbik nő. Ismét éreztem a próbálkozását a tudatomnál, de nem reagáltam erre semmit. Viszont ő annál inkább. A szemöldökét ráncolta.