Áldozat árán..

13. rész

Másnap a kanapén néztem unottan a tévét, amikor megszólalt Péntek.

-Miss Stark, egy fiatal ember keresi magát. Azt mondja egy iskolába jártak.-mondta. Elkerekedett a szemem és gyorsan pattantam fel a helyemről. Apa azonnal jött velem, de gyorsabb voltam.

-Mondta hogy hívják?-kérdezte apa.

-Harry Potter, uram.

Mikor Harry felért, azonnal a nyakába ugrottam, mintha ennyire örülnék neki.

-Nem emlékeznek.-suttogtam halkan, mire bólintott egy aprót.-Harry, de jó hogy látlak!-momdtan hangosabban az előbbinél, majd eleresztettem szegény fiút.-Ginny nem jött?

-Nem, ő az anyjának segít a ház körül. Viszont Molly küldött, hogy ezt adjam át neked és, hogy mondjam meg mennyire örültek az ajándékodnak.-barátságosan mosolygott.

Megfogtam a csuklóját és a szobámba vezettem, mire apa elkezdett magyarázni valamit arról, hogy maradjon nyitva az ajtó. Nem foglalkoztam vele. Becsuktam az ajtót és komoran néztem a fiút.

-Megírtam, hogy mi a helyzet erre te idejössz?!-kérdeztem hitetlenkedve. Leült az ágyam szélére és körülnézett, miközben válaszolt.

-Megnézted, amit Piton adott?-kérdezte.

-Meg.-biccentettem komoran.

-És hiszel neki?-idegesnek tűnt. A szemöldökömet ráncolva dőltem neki az ággyal szemközt levő asztalomhoz és felhúztam a felsőmet.

-Kénytelen vagyok azt hiszem.-jegyeztem meg szarkasztikusan.-Simán megölhetett volna itt a szobámban, de nem tette. Pont akkor sérülést okozott az a szemét, hogy elhigyjék a hűségét, de közben bizonyítson a Rendnek is. Plusz őszintén. Dumbledore már akkor megkért a pálca őrzésére, amikor még csak éppen elkezdődött minden.

-Akkor is. Hogy tudhatta előre, hogy Malfoyt fogja megkérni erre a feladatra?

-Nem tudta.-vontam meg a vállam.-De azt sejtette, hogy Pitonnak lesz hozzá köze.-karba fontam a kezem és a szemöldökömet ráncoltam.-Ha már itt tartunk. Mi lett a bodzapálcával?

-Elpusztítottam.-vonta meg a vállát, mire a számat tátottam.-Nem akartam, hogy rossz kezekbe kerüljön. Túl veszélyes lett volna.

-Érthető.- mondtam óvatosan.-És ezt gondolom titokban tartottad eddig.

-Igen.-bólintott bűntudatosan.-Ne haragudj. Nem tudtam, hogy üldözni fognak.

-Semmi baj Harry.-nyugtattam meg gyorsan és elgondolkoztam.-A Black házat használhatom, ugye?

-Persze. Bármikor.-mosolygott.-Ha szeretnéd Siport odaküldhetem takarítani.

-Hagyjad csak. Tudod, hogy utálom azt a kis görény házimanót.-fintorogtam. Kicsomagoltam az ajándékomat és a szokásos pulcsi mellett ott volt egy szerelmi bájital az ikrek jóvoltából, mire prüszkölni kezdtem.-Komolyan ki fogom csinálni az ikreket.

-Olvasd el.-vigyorgott Harry, mire előszedtem a kis cetlit.

-Boldog Karácsonyt Marie-Lou! Legjobb barátaidként kötelességünknek éreztük, hogy támogassuk a szerelmi ügyeidet. Ha ezzel se tudsz magadnak szerezni valakit, hivatalosan is Rémszem Mordonné leszel. F és G.-olvastam fel. Mérgesen fújtattam egyet.-Van szerelmi életem!-akadtam ki Harrynek, aki vigyorgott.

-Igen? Volt kapcsolatod Cedric óta?-kérdezte. Elkomorodtam és az ajkamat harapdáltam.

-Nem... én..-habogtam zavartan és lesütöttem a szemem. Kicsapódott az ajtó és apa állt ott mérgesen, karba font kézzel.