16.

81 6 81
                                    

A Nap már majdnem lebukott a horizont mögé, amikor megálltunk a dorm ajtaja előtt. Izgatottan álltam, mint valami tinédzser.

- Nyugodtan hívhatsz mindenkit a keresztnevén - mondta Jimin és benyitott, magával húzva engem is.

Egy fekete-barna kutya száguldott felénk, mire elengedtem Jimin kezét és letérdeltem hozzá.

- Szia, Yeontan - köszöntöttem, miközben simogattam. Fakrcsóválva simult a tenyerembe.

- Yeontan! - csendült fel egy mély hang valahol előttem, mire kihagyott a szívverésem. Akkor fogtam fel, hol vagyok, kiknek a házában.

Felkeltem a földről, és a melegítőnadrágos Kim Taehyunggal találtam szembe magam, mögötte jöttek a többiek. Legszívesebben - hű rajongóhoz mérten - sikítottam volna, de megőriztem a méltóságom.

Yeontan a gazdájához rohant, miután Jimint is körbeugrálta.

- Amikor Jimin beállított a füzeteddel, nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet-e felhasználni valamelyik dalszövegedet, de amikor elolvastam... WOW - mosolygott rám Jungkook, de még mielőtt bármi mást is mondhatott volna, J-Hope kikerülve őt, elém lépett és kitárta a karját.

- Szia, Lily.

- Szia, Hobi - nevettem fel, és megöleltem. Aztán sorban a többieket is.

- Örülök, hogy újra látlak - mondta Suga halvány mosollyal a száján.

Viszonoztam a mosolyt.

- Gyere, körbevezetünk - ajánlotta Namjoon.

- Menjetek csak, addig én nekiállok főzni - mutatott Jin - valószínűleg - a konyha felé. A többiek bólintottak és elkezdtek egy irányba terelni.

A dorm hatalmas volt, tágas terekkel, erkéllyel, modern felszereléssel, sok fénnyel és számtalan helyiséggel

A nappali volt a kedvencem. A plazma téve elé helyezték a nagy kanapét, de láttam pár fotelt is, egy kis asztalt üveglappal és az egyik sarokban egy zongora is kapott helyet. Egy polcon sorban voltak felsorakoztatva a nyolc év díjai.

- Namjoon egyszer leette - mutatott Jungkook a kanapéra -, mire Jin akkora patáliát csapott a kaja miatt, ami kárba veszett. Az nem is zavarta, hogy újra kellett kárpitoztatni.

- Ez nem történt volna meg, ha Taehyung nyugton marad - közölte Namjoon.

- Nem az én hibám, hogy Jimin...

- Én nem is csináltam semmit!

- Dehogynem!

Suga mellett állva elnevettem magam. Namjoon próbált rendet teremteni, tőlük pár lépésre Jungkook és J-Hope betegre röhögték magukat.

- Arra vannak a hálók - indult meg az ellenkező irányba Yoongi, miközben követtem. JK utánunk rohant.

- Ez Namé, ez Jiné, ez itt az enyém, ez Jiminé, ez Jungkooké, ez Hobié, ez meg Tae szobája - Suga egyesével mutogatott az ajtókra.

- Ellaknék itt - jegyeztem meg körbefordulva.

- Én is - bólintott mögöttem V, Nam és Hoseok beszélgetve követték.

- De te itt laksz - ráncoltam a szemöldökömet, visszafolytva a nevetésemet.

- De ha nem így lenne, szívesen beköltöznék.

Jimin nevetve vállon veregette, majd mellém lépett.

- Nyilván - mondta Suga Tae-nek.

Mosolyogva figyeltem őket. Boldog voltam, hogy itt lehettem. Camyre gondoltam, aki kimaradt az egészből, és ez beárnyékolta egy kissé a pillanatot, de a tényt nem, hogy egy későn jött álmom vált valóra. A világ egyik leghíresebb bandájának a házában  álltam, együtt nevettem velük, beszélgettünk...

Szöul csillaga (BTS ff.)《COMPLETED》Donde viven las historias. Descúbrelo ahora