Szöul csillaga (BTS ff.)《COMPLETED》

19.

Jimin egy ingben és egy rövidnadrágban feküdt mellettem. Kisimítottam egy tincset az arcából, kintről edénycsörgés és Jin  szitkozódása hallattszódott. Visszafolytottam a nevetésemet.

Jimin karjai a derekamra fonódtak és közelebb húzott magához.

- Jó reggelt - mondta álmos hangon.

Jó érzés volt ott feküdni mellette, meg tudtam volna szokni. Szöul az otthonom lett, nem egy idegen főváros. Washingtonban éltem több, mint huszonhárom évig, ismertem minden zugát. Szerettem, szép volt, de... A lelkem mélyén sosem ott képzeltem el az életemet.  Szöul pezsgett és volt okom maradni. Nyomós okom. És már nem kísértett a baleset emléke, ami visszatarthatott volna. Semmi nem tartott vissza. Akartam. Akartam Szöult, akartam Jimint. Írni akartam a Namsan Parkban, sétálni a Han mentén. Itt akartam élni. A családom is támogatott volna ebben, Tina is elég idős volt már ahhoz, hogy megértse. Egyébként sem laktam már otthon.

- Gondolkodtam - fordultam Jimin felé. Barna haja össze vissza meredezett, de jól állt neki a kócosság. - Ide akarok költözni.

Jimin szemei kipattantak és elmosolyodott.

- Biztos?

- Igen - bólintottam. - Soha nem voltam még ennél biztosabb semmiben. A nagynénéméknél elleszek, amíg nem kapom meg az állampolgárságot, kerítek állást és elköltözöm.

- Lakhatsz itt is - simított ki egy tincset az arcomból. - Külön szobában akár, ha neked ez túl gyors.

- Nekem jó itt. Szeretek veled aludni - csúszott ki a számon, mire Jimin mosolya kiszélesedett. - De nem akarok zavarni, a többiek...

- Majd megkérdezem Namjoont  ha akarod, de nincs kifogásuk ellene. Kedvelnek - mondta felkönyökölve. Az ing lejjebb csúszott és kivillant egy rész a kulccsontjából. Jimin tekintete az ajkamra vándorolt.

- Attól még megkérdezem, mert ők is itt laknak.

Jimin elmosolyodott és megcsókolt, fölém kerülve megtámaszkodott a fejem két oldalán. A hajába túrtam, ahogy a nyelvével végigsimított a...

- Reggeli - dörömbölt be az ajtón J-Hope.

Jimin megszakította a csókot és a hang irányába hajított egy párnát.

- Hallottam ám - nyitott be Hobi, mire fejbe találta az újabb párna és inkább kirohant.

Nevetve felkeltem és a legginsemért nyúltam. A térdig érő felső, amit tegnap vettem fel hozzá, teljesen összegyűrődött, de amúgy sem maradtam volna benne, miután hálóingnek használtam.

- Kaphatok egy pólót? - kérdeztem.

Jimin a szekrényhez lépett.

- Arra gondoltam, hogy bemutatlak a szüleimnek és Jihyunnak - nyújtott át egy fekete felsőt.

- Megyünk Busanba? - kérdeztem.

- Ha lesz egy kis időm. Nem lóghatok meg csak úgy egy másik városba - bólintott. - Tetszeni fog.

Akaratlanul is elmosolyodtam a gondolatra,  majd becsuktam magam mögött a fürdőszoba ajataját. A póló nagy volt, de kárpótolt Jimin illata. Az orromhoz emeltem a puha anyagot és mélyen beszívtam.

- Mehetünk? - kérdeztem megállva az ajtóban. A felsőmet egy székre dobtam.

Jimin egy egyszerű melegítőben és pólóban követett az étkezőbe. Már mindenki ott ült az asztalnál, Camyt kivéve, aki épp a kanapéról kászálódott fel kómás fejjel.

- Itt kint aludtál? - kérdeztem.

- Nem - rázta meg a fejét. - Csak leültem és elaludtam. Nem bírom az időeltolódást.

Lehuppant egy székre Jimin és Yoongi közé, nekem pedig RM mellett maradt hely az asztal túlsó végében. Velem szemben V éppen ivott, Jin evett, a másik felemen Jungkook pedig rám mosolygott.

- Jó reggelt - köszöntem.

- Jó reggelt - jött kórusban a válasz.

- Nam, beszélni szeretnék veled - suttogtam, mire Namjoon közelebb hajolt. Jimin rám pillantott , mielőtt enni kezdett volna.