Szöul csillaga (BTS ff.)《COMPLETED》

8.

A billentyűzeten dobolva gondolkodtam a folytatáson, majd sóhajtva elmentettem az addigi munkámat és bezártam a Wattpadot. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve megnyitottam a YouTube-ot, ujjaim száguldottak a billentyűzeten, nyomtam egy entert, majd rányomtam az első lejátszási listára, amit megláttam. Az ágy közepére tettem a laptopot, ahogy a BTS egyik száma felcsendült és a dobozok egyikéhez léptem, amiket ebéd után Anne hordott be.

- Ezekben van néhány holmi, ami esetleg kellhet. Bármit kirakhatsz a falra, ha a gyerekek megnőnek, úgyis átfestjük - mondta, én pedig délután elmentem fotókat nyomtatni, amiket most a fekete képkeretekbe tűzködtem. Az egyiken én és Camy mosolyogtunk a kamerába, utóbbi fejete hajába a már ismert rikító kék, lila és rózsaszín csíkok díszelegtek, kék szeme csillogott a boldogságtól; egy másikon négyen pózoltunk a Fehér Ház közelében, Florah egy pisztáciás jégkrémet tartott a kezében és eltűrte a füle mögé hosszú, szőke haját. A kép végében Caro vigyorgott hamvas vállig érő hajával - ami azóta megnőtt - és barna szemével.

Találtam egy égősort, amit az ágyam fölé tettem; egy hosszú madzagot, amit a falra erősítettem és kis csipeszekkel további fényképeket csiptettem rá a barátaimról, a családomról és a fontosabb pillanatokról; egy posztert az N Seoul Towerről, ami már kislányként is nagy kedvencem volt. Feltagasztottam az íróasztal fölé. Sikerült szereznem egy háromsoros kis polcot a könyveimnek, amire szintén raktam egy kisebb égősort. Volt az egyik dobozban egy kis szőnyeg, amit az ágy egyik oldalára terítettem, a néhány vállfát pedig felakasztottam a gardróbszekrénybe. Anne kotort valahonnan egy egész alakos tükröt is, amit a jobb sarokba állítottam, így látszott a szoba egy nagyobb része.

A rendezkedésem közepén valamikor Myungdae bejött és leült az ágyamra, de nem szólt. Amikor végeztem, egyszerűen kiment.

A telefon csörgésére leállítottam a lejátszási listát.

- Szia, Bryce - köszöntöttem a bátyámat.

- Szia, Lil. Milyen Szöul?

- Más, mint Washington, de meglehet szokni. Szép. És jó szórakozóhelyei vannak.

Bryce hümmögött egy sort.

- Mertem remélni, hogy kibírod ott három hónapig.

- Otthon mi a helyzet? - érdeklődtem, lecsapva a laptopom tetejét. Lerobogtam a lépcsőn, miközben Bryce-t hallgattam és beszóltam a konyhába.

- Elmegyek sétálni - Anne csak intett.

- Hova? - kérdezte Bryce.

- Nem neked mondtam - húztam fel a cipőmet. - Egyébként meg a Namsan Parkba³.

- Ja, igen, Tina mesélte, hogy sok időt töltesz ott - valami csörömpölt a háttérben, mire elkiáltotta magát. - Telefonálnék! Nem érdekel! Csináld máshol! Ez az én házam! És rakd ki azt a macskát! Dug! Na, végre!

- Milyen macska? - ráncoltam a szemöldökömet.

- Valami kóbor dög. Fogalmam sincs, honnan szedte.

- És Will?

- Ő is itt van - felelte.

- Minden rendben megy köztetek? Milyen volt a vacsora? - faggattam.

- Rosszabbra számítottam - vallotta be. - Nagy baj lenne, ha letenném? Mindjárt szétszedik egymást.

- Nem, dehogy. Majd hívlak - ígértem.

- Ha túlélem azt, ami itt folyik - szögezte le, én pedig nevetve leraktam. A fülhallgatómat a fülembe dugva elindítottam a Buttert és komótosan átvágtam a fák között. Egyik dalt követte a másik, ahogy visszafordultam a naplementében és mosolyogva indultam haza. Az ajtón belépve isteni illatok fogadtak. Hajun Myungokot etette a nappaliban, Myungdae a konyhában üldögélt, miközben Anne terített.

- Ez mi? - intettem a lábos irányába.

- Naenngmyeon. Ettél már?

- Apa próbálkozott párszor vele, de szerintem nem találta el egyszer sem - fintorogtam.

- Több, mint valószínű - nevetett fel Anne. - Ez ízleni fog.

- Segítsek valamit?

- Nem, már csak kimérni kell - legyintett. - Esetleg megmondanád Hajunnak, hogyha megetette Myungokot, jöjjön enni?

- Hogyne - bólintottam és ellöktem magamat az ajtófélfától. Odaléptem a nappalihoz, három méterre a konyhától, majd beszóltam rajta:

- Anne üzeni, hogy kész vacsora.

A nagybátyám feltápászkodott a kanapéról, egyik kezében az üres üveget tartva.

- Majd én felviszem - vettem át Myungokot, aki egy álmos mosollyal köszöntött, Hajun pedig hálásan biccentett, miközben én a lépcsőn caplattam fel. Elhaladtam Myungdae szobája mellett és benyitottam a szüleikébe, amit mentálisan elfeleztek, hogy Myungok is elférjen. Befektettem az ágyába és kiszedtem a kis ökléből a hajtincsemet.

Nevetés csapta meg a fülemet. Hajun végigsimított a fia fején, aki rámosolygott, amikor beléptem.

- Miről maradtam le? - ültem le Anne mellé.

Vacsora után a fürdőbe vetettem magamat, hogy megmossam a hajamat.

- Smooth like butter, like a criminal undercover. Gon' pop like trouble breaking into your heart like that - énekeltem a zuhany alatt, kimosva a hajamból a sampont.

____________________________________
³ Szöul egyik legjelentősebb parkja.