Versenyezzünk

284 28 11
                                    

(Visszatértünk a rendes story szálhoz juhuhuhuuu! És remélem tetszeni fog ez a "kis" rész :) )

-Jó éjt neked is. -suttogtam a semminek mert már nem volt ott senki.

Lassan átsétáltam a vendégszobába, ami most az én szobámként volt számon tartva. Átöltöztem a pizsamámba, hajamat kibontottam, ami annyi egyszerűen, hogy a 2 gumit kivettem a hajamból. Koronámat a kis éjjeli szekrényre tettem majd befeküdtem az ágyamba. Utolsó gondolataim azok voltak, hogyha nem szólók Ranboonak megtette volna, amit akart? Vagy egyáltalán akarta-e ilyesmit?

~~~~

-Lisaaaa! -hallottam a nevemet. -Reggel van máár, kelj feeel! -egyetlen ember jön be a szobámba...Ranboo.

-Nem akarok! Miért kell mindig korán kelteni ...-nyűgösködtem.

-Mert miért ne, korán kelni jobb! Hosszabb a napod, több mindent tudsz csinálni. -jött hozzám közelebb a hangjából ítélve.

-Meg ne merd tenni! Ha ma is rám ugrasz akkor kinyírlak. Szerintem tegnap is  4 bordám törött el. -húztam a fejemre a takarót mintha így elkerülhető lehetne ez a helyzet.

-Csak 4? Akkor, ha jól számolok még van egy pár. -hallható volt rajta az öröm.

-Ranboo! Ha megteszed ... Nem is tudom mi csinálok veled. Inkább hagyj aludni. -elleneztem tovább a becsapódását.

-Mond, hogy „Weeeeeeeeee"! -mondta hatalmas mosollyal.

-Nem, nem fogom kimondani, hogy „weee" ...-kimondtam megint meggondolatlanul. Amilyen gyorsan tudtam felültem. -Meg ne próbáááááld! -kiáltottam fel, mert már repült felém egy 2 méteres ember.

-BOMBAAAA! -csapódott be rajtam.

-Úgy utállak. Most ez mire volt jó? -kérdeztem nyafogva miközben rajtam egyre jobban terült szét Ranboo.

-Nem tudom! -mosolygott rám nézve. - De ne mond, hogy nem jó felkeltési mód. Milyen gyorsan felültél.

-Hmm... nem is tudom. Tök jó érzés úgy felkelni, hogy rád ugrik valaki! -szarkazmus a jó barátom. -Mi lenne, ha majd én is így keltenélek? Hogy rád ugrok és mínusz pár borda? Tetszene? -mosolyogtam pajkosan.

-Ezer örömmel fogadnám. Még úgy se keltett egy lány se, soha. -önelégült vigyor terült szét arcán. Kezeit tarkója alá rakta és így helyezkedett el rajtam.

-Aha... akkor csak azt akartad elérni, hogy egyszer végre egy lány keltsen? -hajoltam fölé. - Akkor inkább megkérem Tubbot, ő nagyobbat tud szerintem ugrani.

-Jobban örülnék neked...-pirult el. - Tubbo sokszor ugrott rám. Mondhatni tőle tanultam el.

-Oh, hogy kipirult az uraság... hozzá tesz valamit az, hogy az én ágyban fekszel? És rólam beszélsz? -cukkoltam egy kicsit. Megérdemli épp előbb tört el még 4 bordám sztem.

-Annyira utállak!

-Aha ... hogy ha valaki zavarba hozza Mr. Boo, akkor egyből utáljuk a másikat? -vágtam vissza a saját szövegével.

-Nem ér felhasználni ellenem a saját szavaim! -mondta enyhén nevetve miközben rám nézett.

-Miért nem? -kezdtem el cirógatni a haját. - Szerintem nincsenek megtiltva.

-Ne csináld ezt. Ne incselkedjél! -mosolygott zavartan.

-Túlságosan tetszik vagy nem tetszik? -csavargattam a haját továbbra is. -Nekem tetszik...-tervem, hogy hozzuk zavarba. Hátha leszáll rólam.

-Tetszeni tetszik...-vörösödött el a feje és a szemkontaktust is hanyagolta. - De akkor is hagyd abba...

-Szerintem, -hajoltam közel a füléhez és súgtam bele. - Két pont nekem, nulla neked. -ültem vissza és elkezdtem nevetni.

Az új lakó (Dsmp ff /Ranboo ff)-Befejezett-Where stories live. Discover now