The Truth Untold | Lucas ff. ✔

Danger

Ma már lebeszéltem egy találkozót Sofival egy kávézóban . El akarok köszönni tőle . A fiúk turnéja még mindig folyamatban van, ezért már holnap indulunk.
Azért viszont szomorú voltam mert nem tudtam teljesen megismerni .
Ő volt az első lány akivel jóban lettem. Eddig megvoltam egyedül , soha nem voltak rendes barátaim . Nem szerettem barátkozni ,nem bíztam meg az emberekben .Csak egy kislány voltam a sok félelmetes felnőtt között .Sohasem tudtam, hogy ki jó ember és ki próbál éppen elrabolni. . Most hogy felnőttem úgy gondolom jobb ember ismerő lettem .

Ültem a kávézóban Sofira várva ,közben szürcsöltem a reggeli jeges kávém .
Amikor egy nő jött be az ajtón akit a stílusáról bármikor felismerek,
egy Coco Chanel outfitben.

Kicsit cikin éreztem magam mivel én nagyon nem voltam ki öltözve. Csak felvettem az első dolgot amit kikaptam a bőröndömből.

- Szia Sofi!- köszöntem .- készülsz a kifutóra?

- Hahah  nagyon vicces , amúgy szia .
Azért öltöztem ki mert nem tudom mi történhet . Lehet, hogy pont egy szép fiúval találkozol az utcán. - nevetett .

-Hát nekem aztán mindegy. Viszont van egy rossz hírem.

- Hár félek... .

- Hátöhmm íze tehát a bátyámék mennek turnéra és könyörögtek nekem hogy menjek velük.
Én pedig beleegyeztem.

- Hát az biztos ,hogy fogsz hiányozni meg így is hogy csak 1 napja ismerjük egymást ,
de ha ott lesz az a pasi aki múltkor ki cipelt a klubból akkor menned kell. - utalt Lucasra.

-Mi köze van neki ehez?- jöttem zavarba .

-Hát... Szerintem csak tükörbe kell nézned, teljesen belé zúgtál. - kekeckedett Sofi.

- É-én nem is .. - takartam el az arcom.

- Ezzel most magadat akarod meggyőzni ?
Na mindegy igazából én is lassan haza megyek Párizsba. Aztán meg megyek Olaszországba , tulajdonképpen mindkettő az otthonom  . Anya olasz apa francia.- mondta röviden tömören.

Szóval egyikünk sem fog unatkozni.- sóhajtottam.

Kicsi csönd alakult ki ameddig Sofi meg nem szólalt.

-Nézd őt ott, nem ismered azt hiszem tegnap láttam a bárban.

Mutatott a személyre aki éppen besétált a kávézó ajtaján.
- jaj az a bátyám. - aztán a szemünk találkozott és közelebb sétált hozzánk.

-Sziasztok ! Te vagy Sofi ugye?-

- szia, igen én lennék és te?

-Én vagyok Luna egyetlen és csodálatos nagy testvéré , Yangyang.

- Pfu te aztán nem vagy semmi - pufogtam.

- Ez egy igazán hosszú név de inkább hívlak csak Yangyang-nak - mondta Sofi.

- Amúgy is mit keresel te itten , nem holnap reggel megyünk ?- kérdeztem.

-De igen , viszont van egy fontos dolog amit meg kell veled beszélnem és azt nem emberek között kéne.- mondta a végét ugyan halkan de érthetően . Az arckifejezése árulta hogy ez most tényleg egy komolyabb dolog

-Rendben. Sofi sajnálom , hogy csak eddig tartott a kis kiruccanásunk ,de most  mennem kell.

- Oké  , nekem is mennem kell van pár dolog amit el akarok intézni mielőtt haza utazok.
Sziasztok!- köszönt a lány.

Szia ! Mondtuk egyszerre.

Na mit szeretnél mondani?- kérdeztem amint beléptünk a szoba ajtaján , az enyémhez jöttünk.

- Az van ... Az anyánk meg akar téged találni és még mindíg hozzá akar adni a gazdag gyerekhez. Ezért rád küldte az embereit, hogy találjanak meg ,és aztán rángassanak haza.

- Oh hogy rohadjon meg . - Nem utáltam annyira anyám, hogy a halálát kívánjam ,de nem az én hibám , hogy megutáltatta magát velem. Már aznap amikor elküldött abba az iskolába .

- Figyelj , mindig ott leszel a közelünkben ha nem akkor küldök veled egy biztonsági őrt . szerintem akkor nem lesz semmi baj .

- Yangyang azért nem tudhatod biztosan ,tudod mekkora hárpia .Bármit megtenne hogy hozzá menjek ahoz a... Mi a neve várjál. AH  igen a Soobin nevű gazdag gyerekhez.

- Igen tudom , de nem élhetsz mindig félelemben, éld rendesen az életed . Ha egyszer már elszöktél másodszor is eltudsz.- veregette meg a vállam .

- Rendben ,köszönöm Yangyang, hogy ilyen jó testvér vagy . - ölelésébe vontam.

❤