The Truth Untold | Lucas ff. ✔

The Lights

Már esteledett kint , ma nagyon nem történt sok dolog ami érdekesnek számítana. Éppen ülök az ágyamon . Nemrég pakoltam be a bőröndömbe . Azon tűnődtem, mi lenne most velem ha nem találkoztam volna Lucassal . Nem tudnám hol van a testvérem , nem találkoztam volna Sofival. Nem tudnám , hogy keresnek az anyám emberei és magányos lennék . Ezt meg is akarom köszönni neki , mi van ha aznap otthagy azon a padon...

*Kop kop*

Hallatszott az ajtó felől.
- Vajon ki lehet az ilyenkor.-
Kinyitva az ajtót egy nagyon jól kinéző Lucassal találtam szembe magam .

- Szia ! - köszönt és kihúzott az ajtón. .

- Te most meg mit csinálsz ?- kérdeztem amikor a karomál fogva húzott engem a folyosón.

- Mielőtt elmegyünk innen , mutatni szeretnék valamit!

- Most? - néztem rá értetlenül.

Aaaaha -mondta majd behúzott a liftbe maga után.
- És hova akarsz vinni?
- Majd meglátod ,szerintem tetszeni fog.-
Ez után a mondata után nagyon nem beszéltünk ,csak követtem ahová megy és vegűl megálltunk egy bár előtt ami egy emeletes ház legalsó emeletén volt.

- Jöttél leitatni vagy mi?- kérdeztem .

- Te tényleg ilyen hülyének nézel?

- Hát nem tudom kivel állok szemben ,az is lehet hogy először kedves voltál aztán kis idő után belecsalsz a csapdába és leitatsz aztán-

-Ne , ne , ne ki ne mondd . Ilyen soha nem tennék. Semmilyen körülmények között nem tennék ilyet .

- Oké oké hiszek neked. Na mit akarsz mutatni egy koszos bárban.

- Nem a bárt hanem azt ami fölötte van .
Most is megfogta a kezem és felvoncolt az épületnek a legtetejére.

- Hát itt vagyunk , szerintem ez egy igazán szép kilátás.- mondta Lucas.

- Aztaaa~ ez gyönyörű.- csodálkoztam

- Igen ez egy igazán jó hely , innen olyan szépek a fények . - Gyere- ütögetette a mellette lévő helyet , azt akarta hogy üljek mellé .Aztán úgy is tettem.

- Lucas, köszönöm hogy , elhoztál ide .
Igazából mindent köszönök , ha ott hagysz aznap ma lehet , hogy egy nevelő iskolába lennék . Bezárva , szabadság nélkül .

- Ezt hogy érted? - kérdezte.

- Annyi a lényeg hogy anyám hozzá akar adni egy olyan emberhez akihez nem akarok és ezért olyan iskolába akár küldeni ahol "megnevelnek. " Azt hiszi attól megváltozik a véleményem. De persze ez nem így van , nem is ismerem a csókát .
És utánam küldte a kis szolgáit ,hogy vigyenek haza. Lehet megtaláltak volna ha nem találkozom Yangyangal.

- Erre igazán nem számítottam . - mondta.
De ha így van örülök hogy megmenthettelek egy kényszer házasságtól és egy mérges anyától.
Én nagyon örülök hogy találkoztunk , és remélem egyszer ahoz mehetsz hozzá akit szeretsz - mondta majd mélyen a szemembe nézett .

- Köszönöm .- meghatódtam attól amit mondott , nagyon rég beszélt hozzám valaki ilyen szépen.

- Valami rosszat mondtam?- nézett rám kiskutya szemekkel , majd átölelt.

- Nem , nem csak meghatódtam .- visszaöletem. Csöndben ölelkeztünk
Amikor elválunk Lucas adott egy puszit a homlokomra .
Nagyon nem tudtam semmit se mondani hirtelen cselekedetére, de ő is csak csendben nézte tovább a város izzó fényeit .
Még elidőztunk ott pár órát...