Érdekes élményem volt a minap. A facebookos írós oldalamra kiírtam egy posztot az LMBTQ újság szervezéséről. Tök sok normális kommentet kaptam, néhány szemetet is, de azokat egyből tölöltem. Ez így meg sem lepett.
Ami végül mégis, az az, hogy kaptam az egyik kollégámtól a posztra egy vigyorgó fejes reakciót.
Ez azért fura, mert csupán egyetlen egyszer osztottam meg a saját nevemen az egyetlen második helyezett novellámat, még tavasz elején. Amit ez a kolléga nem lájkolt, mégis eljutott a novella végére, ott megnézte a linkeket, ahol az írói oldalamat is befigyelte, pedig oda is van írva, milyen témában írok.
És ezen elgondolkodtam. Vajon milyen indíttatásból figyel be egy fideszes, a család az anya+apa+gyerekek posztokat osztogató ismerős egy egyértelműen LMBTQ+ témával foglalkozó írói oldalt. Még azt se lehet mondani, hogy nem tudta, mert egyszerűen nincsenek heteró karaktereim, ott a szivárványos háttér, meg minden. És miért ő talál meg, miért nem a kétszáz normális ismerősöm!?
De a még érdekesebb, hogy miért most gondolta úgy, hogy neki nyomot kell hagynia egy röhögő fejjel. Nem értem.
No de a lényeg amúgy, hogy ezelőtt is le volt állítva a követése, most már ki is töröltem az ismerőseim közül. Nem kell nekem olyan, aki mergezően hat a mentális és lelki egészségemre. És ezt fogom tenni ezután is. Akinek nem tetszem, annak kívül tágasabb.
