tizenkettedik

492 40 1
                                    

(16+)

A napom eléggé hosszúra sikerült, annyira, hogy nem tudtam Louis elé menni, 5 órakor írtam neki egy sms-t, hogy ugorjon ide, ha végez és odaadják neki a lakásomnak a kulcsát és várjon meg otthon, bár nem tudom mikor fogunk végezni. A válaszból azt szűrtem le, hogy nem haragszik mivel csak annyit írt, hogy „Rendben, várlak <3". Most épp hajnali egyet üt az óra, amikor végre belépek a házam ajtaján, teljesen eláztam a hazafelé vezető úton, mert Londonhoz híven szakadt az eső, nálam pedig nem volt esernyő. Louist egyből meg is pillantom a kanapémon, gondolom tvt nézett csak bealudt. Felkapom és a szobámba viszem, majd jól betakargatom és az ablakot is becsukom, nehogy megfázzon. Kivettem a szekrényemből egy alsónadrágot és egy melegítőt, majd a fürdőbe vonultam. Körülbelül negyed órája áztathatom magam a forró víz alatt, amikor meghallom, hogy nyitódik az ajtó és egy álmos fejű Louis néz be rajta. Egyből magam elé kapom a kezem, de erre ő csak felnevet.

- Ma már nem jutok haza, igaz? – kérdezi kuncogva.

- Ennyire menni akarsz? – válaszolom kurtán. Nem is válaszol, csak elkezd vetkőzni, nekem pedig hatalmasra tágulnak a szemeim. Miután minden ruhát levett magáról, kinyitotta kabin ajtaját és beállt mellém a zuhany alá. Erősen magamhoz szorítom és az ajtót behúzom egyik kezemmel - Ne haragudj, hogy eddig tartott. Nekem sem szóltak előre – csókolok hajába.

- Semmi baj, tulajdonképpen annyira nem zavar, hogy még egy éjszakát itt kell töltenem – néz rám fel és egy hihetetlenül aranyos mosoly van az arcán – és most csókolj meg te bolond.

Én pedig teszem amit kér, lassan hajolok ajkaira és teszem őket magamévá. Nyelvemmel bejutásért könyörgöm, amit egyből meg is kapok, ahogy nyelveink összeérnek, érzem, hogy elvesztem. Menthetetlenül az előttem álló fiúba szerettem. Egyszer csak apró kezét érzem meg a  farkamon, nem számítottam rá, így szájába nyögtem. Ütemesen húzogatta kezeit férfiasságomon, közben, pedig egymás szájából vettük a levegőt, néha-néha loptunk egymástól csókokat. Amikor már nagyon közel jártam abbahagyta kényeztetésemet, értetlen tekintettel néztem rá, de ő csak elmosolyodott és térdre ereszkedett. Nyelvével végignyalt teljes hosszomon és amikor a végéhez ért makkomat óvatosan szájába vette és megszívta, ekkor éreztem azt, hogy teljesen elvesztettem az irányítást. Egyre nagyobb darabot tüntetett el szájába farkamból, én pedig csak nyögdécselni tudtam, kezemet hajába vezettem, hogy elhúzzam, mert nem akartam szájába élvezni, de ő egyszerűen csak eltolta kezemet és kezeivel is rásegített az élvezetemre, pár másodperc múlva remegve élveztem ajkai közé, ő pedig úgy nyelte élvezetemet mintha valami mennyei nektár lenne. Még pár pillanatig emésztettem, hogy mi is történt velem, majd felrántottam magamhoz és ajkaira hajoltam.

- Te jó ég, Louis – sóhajtottam, majd hitetlenül elnevettem magam – csodálatos vagy. El sem hiszem, hogy az enyém vagy.

- Pedig a tiéd vagyok – nyomott apró puszit a számra – na gyere menjünk aludni.
Elzártam a vizet és kiléptünk a kabinból, először Louist törölgettem meg alaposan nehogy megfázzon, amíg én törölköztem addig gyorsan beszaladt az egyik pólómért, amiben tud majd aludni, én is felöltöztem, aztán közösen fogat mostunk. Bebújtunk a meleg ágyba, fejét pedig mellkasomra hajtotta.

- Jó éjt édesem. – mondta édes hangon Louis.

- Álmodj szépeket bébi. – válaszoltam én is – Szeretlek. – suttogtam, lehet meg sem hallotta.

- Mit mondtál? – kapja fel a fejét Louis. Nem válaszoltam csak megráztam a fejemet és megpróbáltam visszahúzni mellkasomra. Pár percig csak feküdtünk, majd meghallottam rekedtes hangját – én is szeretlek Harry.

Coffee House - Larry ff.Where stories live. Discover now