Coffee House - Larry ff.

huszadik

Utána akartam rohanni, de Gemma, aki szintén az egyik szereplő a filmben, megfogta a vállamat.

- Hé Harry, rád várunk. - mondja, majd megölel - Hát ez? Te vagy a kávés fiú?

- Nem, ő épp most szaladt el - nyögöm ki, még mindig teljesen le vagyok sokkolódva.

- Elszaladt? Hát ezt, majd a főnökkel kell megbeszélnie. Oh, ez az én kávém köszike - fecseg tovább vidáman - ne gyere, mindjárt kezdünk.

- Oké, menjünk - felelem, most már egy kicsit vidámabban. Mert ha Lou itt dolgozik akkor még sokszor fogunk találkozni és én minden egyes találkozást ki fogok használni. Oh, de még mennyire ki fogom.

3 óra múlva végeztünk a felolvasással, eléggé leterhelte az agyam és ahogy elnézem a többiekét is. Nézelődve megyek végig a folyosón, hátha meglátom Louist, meg is látom, ahogy a főnökkel beszélget, látom rajta, hogy épp leszidást kap, valószínűleg a ma történt dolgok miatt. Kicsit közelebb megyek, hogy belehallgathassak a párbeszédjükbe.

- Sajnálom Louis, ki kell, hogy rúgjalak. Nálunk ilyet nem lehet tenni, mi fegyelmezett embereket alkalmazunk csak. - mondja Michael, miközben a fejét rázza.

- Ne kérem, ebből az állásból élek és esküszöm többet nem fordul elő - könyörög Lou, hogy ne rúgja ki, megelégeltem szenvedését és úgy döntöttem besegítek neki.
- Michael, haver. - köszöntem neki mosolyogva és mikor odaértem átöleltem - Mi a helyzet?

- Harry, jó itt látni téged. Valamikor beülhetnénk egy kávézóba beszélgetni, már nagyon régen találkoztunk - válaszolja ő is most már jókedvűen - Sajnálom, de most nem érek rá, el kell valamit intéznem - pillant Louisra és én is rá nézek.

- Oh történt valami esetleg? Tudok segíteni? - érdeklődöm, mintha nem tudnám, hogy mi történt.

- Csak hanyag munka, lelépett egy szó nélkül - úgy beszél Louisról, mintha itt sem lenne.

- Áh, az az én hibám volt Mike, bocs. Összementünk és mindkettőnkre ráborult a kávé, mondtam neki, hogy nyugodtan menjen haza átöltözni, majd én elintézem, de teljesen kiment a fejemből - magyarázok neki és kezemmel mutogatom , hogy történtek az események.

- Jól van, így mindjárt más, de többször ne forduljon elő Louis - mondja Michael és elkezdi keresni a kocsikulcsát - majd még beszélünk H, hívj fel. Sziasztok.

- Szia szia - intettem még egyet utána, majd Louis felé fordultam.

- Köszönöm - motyogta lehajtott fejjel.

- Megköszönheted azzal, ha leülünk egyet kávézni és beszélgetni - válaszoltam neki kurtán, sok mindenről kell beszélnünk.

- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet Harry - mondta remegő hangon és látom, hogy szemeit törölgeti. Nagyot sóhajtok.

- Most miért sírsz Lou? - simítom kezem a hátára, de elhúzódik tőlem.

- Miattad, miért vagy itt? - kérdezi felháborodva.

- Szerepet kaptam az Örökkévalókban - mondtam neki én is hasonlóan felháborodva.

- De hisz ez csodás - mosolyodik el végre - gratulálok Harry! Ez volt az álmod, a marvel stúdió és most itt vagy.

- Köszönöm. - mondom neki nyugtalanul - Ha nem akarsz velem kávézni akkor legalább had vigyelek haza, merre laksz?

- Nem erre nincs szükség, én csak azt szeretném, hogy átnézz rajtam, nem akarok már veled kapcsolatba semmit. - gesztikulál erősen kezével.