Ray boyfriend preferences

Amikor féltékeny

-(Név)!-rohant oda hozzád az egyik fiú osztálytársad.

-Hm?-néztél rá kérdőn.

-Holnap délután elmegyünk a parkba sétálni?-kérdezte meg elpirulva.

-Persze.-egyeztél bele, majd intettél neki. Észre sem vetted, de Ray látta az egészet, viszont úgy tett, mint hogyha nem is tudna erről.

-Szia Ray!-köszöntél a fiúnak vidáman.

-Yo.-nézett le rád.

-Hm? Mi a baj?-hajtottad oldalra a fejedet kérdőn.

-Semmi.-fogta meg a kezedet, majd elindultatok a szobák felé. Amint beléptetek egyből ledőltél a srác ágyára fáradtan.

-Álmos vagyok...-dörgölted meg a szemeidet.

-Egyetértek.-feküdt le melléd a srác is, majd a derekadat átkarolva húzott közel magához.

-Mi a baj?

-Semmi, csak szeretnék veled lenni...-motyogta egyszerűen miközben arcát beletemette a nyakadba.

-Csikiz a hajad...-kuncogtál, majd elkezdted a fejét simogatni.

-Nem mehetsz el holnap.-jelentette ki egyszerűen.

-Mi mást is várhattam volna...-forgattad meg a szemeidet.-De nyugi, csak téged foglak szeretni, még akkor is, ha féltékeny vagy.

-Nem vagyok féltékeny.

-De az vagy.-mosolyogtál rá.-Akkor lemondom ma a holnapot.

-Nem, itt maradsz. Had járjon pórul a srác, amiért bepróbálkozott nálad.-ölelt szorosabban.

-Akkor meg be fog haragudni rám.

-Ha úgy van, szétverek bárkit érted.-jelenti ki miközben rádnézett.

-De Ray, nem akarok bunkó lenni vele.

-Oké hogy túl kedves vagy mindenkihez, de megvan a következménye a dolgoknak. Most az egyszer csak hozzám legyél kedves...

-Aranyos ha féltékeny vagy. Nem mintha eleve nem lennél az...-kuncogtad el magad.

-És, mi van ha féltékeny vagyok?-vonta fel a szemöldökét miközben közelebbhajolt.-Ezért azt szeretném, hogy az összes szeretettedet nekem adnád.

-Az alap.-tűrted el a frufruját a szeme elől.-De nem kell féltékenynek lenned, elvégre csak a tiéd vagyok.-adtál puszit az orrára mire egy álmos mosoly került az arcára.

-Ja, de most aludjunk, elvégre mind a ketten fáradtak vagyunk.-csapott rá gyengén a lábadra, majd szinte egyből be is vágta a szunyát veled együtt.