4. nap

212 29 3
                                    

A csapat azóta elhagyta a házat, már Savannah üres utcáit járták, Georgia-ban. 

A szél hűvösebbnek tűnt, mint szokott, majd később esőcseppek kezdtek hullani az égből. Nem igazán örültek neki, hogy bőrig áznak gyaloglás közben, de nem tehettek ellene semmit.

-Ez hülyeség!-morogta Sapnap.

-Sapnap, fogd be.-súgta Dream, majd a sarkon álló fertőzöttek felé mutatott. Sapnap megforgatta a szemeit, és felemelte a baltáját, majd elindult feléjük.

-Mit csinál az a barom? Van vagy öt!-rázta a fejét George, miközben elővette a machete-jét. 

-Éppen egy kurva nagy idióta, azt csinálja!-mordult fel Dream, és felemelte a saját fejszéjét. 

Karl és Tommy félreálltak, míg a többi kettő Sapnap segítségére sietett.

Sapnap legyintett egyet a baltájával, és egy zombi már a földön is volt. Belekapaszkodott a bokájába, de mielőtt megharaphatta volna, egy csapással levágta a fejét.

-Jézus Nick, van egy kis megoldatlan-kezdte Dream, ahogy a fejszéjét a magasba lendítette.-Problémád...

Még egy fertőzött hullott a földre. Georgera nézett, aki éppen az egyik fejét vágta le a késével.

-Ja! Mi a franc bajod van?-kérdezte idegesen George, miközben elővett egy kendőt, és letörölte a vért a machete-jéről.

-Komolyan heteken keresztül akarjuk vonszolni a seggünket egy másik országba egy kis kölyök miatt, aki szart se jelent nekünk?-kérdezte, miközben kihúzta a baltáját az egyik hullából.

-Nick, ezt már megbeszéltük! Ez egy jó lehetőség nekünk.

-De megéri? Már öten vagyunk, több kaja kell, nagyobb jármű...  Sokkal több tényezőt kéne figyelembe venni.-sóhajtott Sapnap.

-Túljutunk ezen, mint eddig mindenen.

-De ez most más, már nem csak hárman vagyunk.

-Csak nyugodj meg, és többet ne támadj rá ekkora csapat fertőzöttekre! Meg fogod öletni magad.-mondta George, mielőtt visszament volna Tommyhoz és Karlhoz.

-Ő a kedvenced, igaz?-fintorgott Sapnap, majd ő is elindult.

-Nincsenek kedvenceim!

-Persze.-mondta, majd otthagyta a fiút, mellette pedig az öt hullát.

Sapnap nem tévedett teljesen. Amennyire próbálta rejteni maga és mások elől a tényt, hogy George a kedvence, annyira volt feltűnő. 

Ez azóta így volt, amióta találkoztak. Még akkor is, amikor még videókat csináltak. Családok, barátok, sőt nézők is sokszor megjegyezték, hogy mennyire szoros kapcsolatuk van, és milyen közel állnak egymáshoz.

Az apokalipszis kitörése után Dream tudat alatt elhidegült a két fiútól, egy olyan személy halála miatt, ami miatt bármennyi idő elteltével is magát okolta.

George mindig kedves volt vele, tudta, hogy hogyan kell kezelni, amikor ideges, hogyan kell érzékeltetni vele, hogy nem az ő hibája...

-Dream, jössz?-kérdezte Tommy.

Dream felnézett a testekkel borított földről. Valószínűleg elkalandozott.

-Igen.

Megigazította a maszkját, és elindult.

Nem szerette, amikor az emberek láthatták az arcát. Még akkor is hezitált, amikor Sapnapnek és Georgenak megmutatta.

Régen, az apokalipszis előtt szerette, ahogy kinéz. Azonban eltelt három év. Talán Bad halála miatt, talán valami más miatt, de gyűlölte az arcát. Nem tudott ránézni, így hát másoknak sem engedte, hogy ránézzenek.

Elindultak a part felé.

-Nincs egyetlen kicseszett hajó sem.-rázta meg a fejét Sapnap, körülnézve a kikötőben.

-Van egy, de az teljesen tönkre van menve, van egy hatalmas lyuk a hajótestben, és az árbóc javíthatatlanul megsérült.-sóhajtott Karl.

-Honnan tudsz ennyit a hajokról?-kérdezte George mosolyogva. Kedvelte az új fiút, kedvesnek tűnt, így megakarta ismerni.

-Apám imádta a hajókat. Körülöttük nőttem fel, sőt úgy is volt, hogy azzal fogok foglalkozni, viszont engem jobban érdekeltek a forgatások, a kamerák, így végül egy csatorna 'operatőre' lettem.

-Ó, operatőr, az jól hangzik.-mondta George, majd belenézett a folyó vizébe. 

-Ja, egy Mr Beast nevű fickónak dolgoztam. 

-Te Jimmynek dolgoztál? Komolyan?-kérdezte hitetlenül Dream.

-Oh, ismered? Csak három hetet dolgoztunk együtt, aztán történt... hát, minden.

-Ja, volt egy pár közös munkánk.

-Te is... Hogy mondjam. Tevékenykedtél az interneten?

-Mhm, DreamWasTaken.

-Tudtam, hogy ismerős vagy valahonnan.-nevetett Karl.

-Én voltam az arc nélküli rejtélye az internetnek. Örökké megoldatlan.-mosolygott a maszkja alatt. George boldogon nézett fel rá. Régen hallotta a hangján a mosolygást.

-Nem hiszem el, hogy nem vettem észre.-motyogta továbbra is nevetve Karl.

-Ne foglalkozz vele, már három éve annak. Szerintem neked is volt fontosabb dolgod, mint valami Minecraft Youtuberrel foglalkozz ezekben az időkben. 

Megpörgette a fejszéjét, és leugrott a nagyjából három méteres falról.

-Hova megy?-kérdezte Tommy.

-Szeret felfedezni. Olyan, mint egy izgatott kiskutya.-mosolygott Sapnap, majd egy bolt kirakatához sétált. Bekopogott az ablakon, mire egy zombi bukkant elő. Kinyitotta az ajtót, kiengedte, és egyetlen lendítéssel megölte.

George pedig elindult Dream után.

Megvalósítani ~DNF-KarlNap~Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang