2. nap

236 28 4
                                    

Egy benzines kannával tértek vissza az autóhoz. 

-Visszakapjuk a kocsit, ti meg azt mondtátok, hogy lehetetlen.-vigyorgott Sapnap, mintha az egész az ő érdeme lenne.

-Ja, ja, persze.-forgatta meg a szemeit George.

Dream hirtelen megtorpant az út közepén. Kinyújtotta a kezét, ami a többieket is megállította. Berántotta őket egy fa törzse mögé.

-Mi a f-próbált sipákolni Sapnap, azonban Dream a szájára tapasztotta a kezét. A mutató és középső ujjával a szemére, majd az autóra mutatott, ezzel jelezve a többieknek, hogy látott valamit. Egy ember alakja rajzolódott ki.

-Zombi?-tátogta George, ügyelve, hogy egyetlen hang se hagyja el a száját.

Dream megrázta a fejét, a szabad kezébe vette a pisztolyát. Lassan elengedte Sapnapet. 

Kilépett a fa törzse mögül, és az autónál álló személyre célzott a fegyverével.

-Dobj el mindent amit fogsz, és hagyd abba amit csinálsz!-kiáltotta.

-Ah-én-oh,baszki...

Egy Dreammel szinte egymagas, mégis sokkal fiatalabb fiú nagy csörömpöléssel dobott el mindent, amit összegyűjtött az autóból. 

-Jézusom, nem kell így rámijeszteni!-motyogta erősen kivehető Brit akcentussal.

-Brit akcentust hallottam?-kérdezte George, lassan előbújva, mögötte Sapnappel.

-Áh, egy londoni.-húzta fel a szemöldökét a gyerek. George bólintott.

-Mi a faszt csináltál te az autónkban?-ugrott rá hirtelen Sapnap. Egy fához szorította, és a torkához nyomta a fejszéjét. A fiú szemei kitágultak a hirtelen mozdulattól.

-Jobban szeretem a maszkos embert, ő kedvesebb volt.-próbált viccelődni, mire Sapnap erősebben a fához préselte, amitől elcsuklott a hangja.

-Sapnap, ő csak egy gyerek, engedd el.-tette Sapnap vállára a kezét Dream. A másik továbbra sem vette le a szemét az idegenről, de ellépett tőle.

A nyakához kapott, és megdörzsölte a kisebesedett bőrt.

-És hogy hívnak?-kérdezte George, az autónak támasztva a hátát.

-Tommy.

-És egyedül vagy? Vagy körülbelül... Mennyi? Tizennégy? Hol vannak a szüleid?-kérdezte Dream.

-Tizenhat, igazából.-javította ki gyorsan.-Az apám és a bátyám L'manberg-ben vannak.

-Az hol van? Észak-Florida? Ohio?

-Canada.

-CANADA?-ugrott fel George meglepetten.

-Az több kilóméterre van.-kezdte megkérdőjelezni a fiú történetét Sapnap.

-Nem, nem, figyelj, L'manberg egy nagy közösség Californiában, Ed-edmontonban! Több százan, vagy, vagy több ezren is-

-Hagyd abba ezt a hülyeséget, Tommy.-szakította félbe.

-Nem nem nem, komolyan mondom!-hadarta. 

-Van bármi bizonyítékod?-próbálta kisegíteni George.

A fiatalabb elkezdte tapogatni a zsebeit, frusztrált hangon motyogva keresgélt. Három fényképet vett elő.

Az egyik egy havas, fa házakból álló várost ábrázolt.

Egy másik hóban játszó gyerekeket

Az utolsón pedig Tommy, egy magasabb, barna hajú, sárga sapkát és kabátot viselő fiú, mellettük egy hosszú szőke hajú, zöld kalapos idősebb férfi, a legszélén pedig egy zöld pufidzsekis alacsony fiú szerepelt.

-Ez-ez elég bizonyíték?-kérdezte remegő kézzel, miután mindenkinek végigmutogatta a fotókat.

-Ja, persze.-morogta Sapnap, majd beült az autóba, egyedül hagyva Dreamt, hogy hozza meg ő a végső döntést Tommyval kapcsolatban.

Dream nyugodtan állt, ám mégis az arcáról kis kétségbeesés volt leolvasható. Zavartan megvakarta a nyaka hátsó részét.

-Nem tudom, kölyök, rizikós. Maradhatsz velünk, de mi nem megyünk el egészen Canadáig, az vagy...-megállt, hogy gondolkozzon.-Legalább két hét. Nem éri meg.

-Kérlek, nézd, tudunk adni fegyvereket, kaját, bármit, amit csak kértek! Védelmet!

-Mik vagytok ti, valami nemesi család?-kérdezte halkan nevetve Dream.

-A bátyám L'manberg demokratikusan megválasztott elnöke. Nem akarok dicsekedni, de a miénk az egyik legnagyobb családnév fent északon.-mosolygott Tommy, egyértelműen dicsekedve.

-Értem.

Dream gondolkodni kezdett. Ha igaz, amit ez a gyerek állít, akkor nagyon jó helyzetet szerezhetne magának és a csapatának is, viszont ha hazudik, akkor meg is halhatnak. Ha jobban a dolgok mögé nézünk, bármitől meghalhatnak az emberek ilyen időkben...

Talán megér egy próbát.

-Üdvözöllek a csapatban.

-IGEN!-kiáltotta boldogan.

-Dream vagyok, a másik Brit George, a mérges baltás texasi pedig Sapnap.

-Oké, király.

Minden és mindenki készen állt, így elindultak L'manbergbe.

Második fejezet! Megfáztam, úgyhogy ezen a héten otthon leszek, ami azt jelenti, hogy jobban tudok haladni a részekkel, jee! Ha minden jól sikerül, este jön a következő! Vigyázzatok magatokra <3


Megvalósítani ~DNF-KarlNap~Where stories live. Discover now