Feelings never change | l.h |

10.rész

Csak ültem a padon és megállás nélkül zokogtam. Térdeim felhúztam, arcom tenyerembe temettem. 

Egyszerűen nem értettem, hogy Luke miért csinálja ezt velem. Én mindennél jobban szeretem őt. Jó, lehet tényleg nem kellett volna azt modanom, hogy már sosem leszünk úgy legjobb barátok mint régen, de ez az igazság. Nem foglalkozott velem két évig és most meg azon van kiakadva, mert rajta kívül még vannak más barátaim is. Hibbant. De nem ez az egyetlen ok. Napról napra egyre szerelmesebb leszek belé. Egyszerűen nem tudok máshogy érezni iránta. Szeretem. Tudom, hogy ő sosem viszonozná az érzéseim és nem tekint rám máshogy, de akkor is. 

Eddig két fiúval jártam életembe. Mind a két kapcsolatomba Luke-ot kerestem, de sajnos senki nem tud vele felérni. Az első barátommal körülbelül egy hónapig voltam együtt. Még Liverpool-ban ismertem meg a költözés után nem sokkal. De nem működött köztünk a dolog és meg is csalt, úgyhogy vége lett és meg is utáltam. A másik barátommal pedig csak két hétig voltunk együtt, de ő volt az, akivel annyira különbözőek voltunk, hogy sehogy sem működött a dolog.

A gondolataimba merűlve sírtam tovább. Nem érdekelt hányan bámultak meg, vagy hogy hányan röhögtek ki. 

Törökülésben ültem a padon, de arcomat továbbra is két tenyerem takarta el. Hirtelen két kéz simított végig a combomon, így gyorsan elkaptam kezeim arcom elől. Előttem Luke guggolt és szomorú tekintettel nézett szemeimbe. Egy pillanatra abbahagytam a sírást és csak bámultam kék szemébe. Leült mellém a padra, de tekintetét továbbra is rajtam tartotta. Ismét zokogni kezdtem és lehajtottam a fejem. Maga felé fordított, majd óvatosan az államnál fogva felemelte a fejem. Apró puszikat hagyott arcom minden részén, ahol könnyek folytak le. Kisebb korunkban is mindig ezt csinálta, ha sírtam valami miatt. 

Nem tudtam ellökni magamtól. Egyszerűen nem ment. Szörnyen jól estek apró csókjai arcomon.

-Ne haragudj, hogy olyan hülye voltam. Megértem, hogy azt mondtad, hogy már sosem leszünk olyan legjobb barátok mint régen. De az egész az én hibám. Én csesztem el mindent, és megértem, hogyha ezek után megutálsz.- nézett rám szomorúan és a végén elcsuklott a hangja és pár kósza könnycsepp szaladt végig arcán.

-Luke, sosem tudnálak utálni. Figyelj belőlem is csak a düh beszélt. Én szeretném, ha legjobb barátok lennénk, mivel nem akarlak eleveszíteni és szörnyen fontos vagy nekem- öleltem magamhoz szőke barátom, aki már velem együtt sírt. 

Ölelésem azonnal viszonozta, arcát pedig nyakamba fúrta. Kezdtem lenyugodni, mivel megnyugatatott közelsége. 

Pár percig ölelgettük még egymást, majd lassan eltoltam magamtól. Halvány mosolyra húzta a száját, majd adott egy puszit homlokomra.

-Menjünk haza, rendben- suttogta.

-Rendben.

Felállt a padról, majd nyújtotta a kezét és felhúzott maga mellé.

-Nem fázol?- kérdezte aggódóan, mivel az idő nem volt valami meleg, én pedig egy rövidnadrágban és egy vékonyka pólóban voltam.

Már eléggé rázott a hideg és teljesen libabőrös voltam, ezért bólintottam. Luke levette szürke pulcsiját, majd odanyújtotta nekem, amit elfogadtam. Belebújtam a puha ruhadarabba és rögtön megcsapott a szőke barátom illata. Egyszerűen imádom.

-De várj, így meg te fázol- néztem mélykék szemeibe.

-Nem baj, az a lényeg, hogy neked ne legyen semmi bajod.- mosolyodott el.

-Köszönöm- húztam magamhoz egy gyors ölelésre.

Luke átkarolta a vállam és elindultunk hazafelé. Útközben nem igazán beszélgettünk, de nem is volt baj.

Szerencsénkre anyáék nem vették észre, hogy eltűntünk és most hogy hazaértünk. Felosontunk a szobámba, majd miután Luke bezárta az ajtót levetettem magam az ágyra és sóhajtottam egy nagyot. Barátom is követett pár pillanattal később. Mindketten a plafont bámultuk.

-Még holnap össze kell pakolni a turnéra- szólalt meg hiretelen.

-Igen. Már alig várom.- mosolyodtam el.

-Hát én is, de csak azért meg velünk jössz- jelentette ki édesen, amitől arcom tiszta piros lett.

***

Sziasztok! Köszönöm, hogy ennyien olvassátok a történetet. Nemsokára 700 olvasó lesz, amiért nagyon hálás vagyok nektek. Tetszéseteket/ nem tetszéseteket légyszi mutassátok, esetleg kommentel vagy csillaggal. Köszönöm mégegyszer, hogy olvassátok.