Sziasztok❤️ hát hol is kezdjem...először is nagyon szépen köszönök mindent❤️ hihetetlen hogy 5000 olvasom lett!! Úgy kezdtem el írni ezt az egészet hogy max ha ezer olvasom lesz de az is csak jobb esetben és tessék máris van több mint 5000❤️ Imadlak titeket es nagyon köszönöm a kommenteket es a voteokat❤️ de nem beszélek többet hanem itt a legújabb rész😀
Reggel megint a nap vadul sütött az égen, és így sikeresen a szemembe is. Közelebb bújtam a még édesen alvó szőke barátom mellkasához. Oh Istenem annyira szeretem!
Már majdnem újra elragadott az álom, amikor ajtócsapódást és egy kiabálást hallottam meg.
-Jó reggelt álomszuszékok!- üvöltött Ash.
Kisebb szívrohamot kaptam, így szerencsétlenségemhez híven leestem az ágyról. A három fiú sírva röhögtek rajtam, Luke pedig akkor próbált magához térni. Rámnézett, majd felhúzta szemöldökét.
-Zel, miért vagy a földön? Ott aludtál?- mondta miközben ásított egy nagyot.
Ez komolyan nem hallotta, hogy Ashton mekkorát üvöltött?!
A fiúk barátom kérdésére még jobban nevetni kezdtek, én pedig csatlakoztam hozzájuk és próbáltam feltápászkodni a földről. Visszaültem az ágyra, majd Luke magához húzott és egy 'reggeli csókot' adott ajkaimra.
-Jaj, ne már! Legyetek tekintettel a szinglikre is!- nyávogott Cal.
-Így jártál!- nevette el magát Szöszi és egy puszit nyomott az arcomra.
-UhUh! Srácok nemsokára leszáll Sarah gépe, úgyhogy menni kéne a reptérre!- ugrándozott Mikey.
Mikey-nak van barátnője? Ezt új nekem!
-Ok, akkor felöltözünk és mehetünk is!- jelentette ki Lukey.
A fiúk átmentek a saját szobájukba, mi pedig készülődni kezdtünk. Egy sötétkék farmer rövidnadrágot és egy világosszürke pólót vettem fel. A szemem enyhén kihúztam tussal és kivasaltam a hajam.
Lassan elindultunk a reptérhez, majd ott leparkoltunk és az épületbe léptünk.
A fiúk nézelődni kezdtek a lány után, nekem pedig fogalmam sem volt róla, hogy néz ki, így nem tudtam segíteni nekik.
-Sarah!- kiáltotta el magát Michael. De édes!
A lány fehér ruhát viselt egy farmerdzsekivel, kezében pedig nem egy táska díszelgett. Ezüst szőke haja hullámosan omlott vállára, kék szemei pedig boldogságtól csillogtak, ahogy meglátta barátját. Nyakába ugrott, Mikey pedig megpörgette őt. Oh Istenem, de aranyosak!
-Szia Sarah!- köszöntek kórusban a fiúk.
-Sziasztok!
Sarah hozzám lépett, majd a kezét nyújtotta.
YOU ARE READING
Feelings never change | l.h |
Fanfiction"A változást el kell fogadni, bármilyen nehéz is." Sokat mondták a szüleim miután el kellett költöznünk szeretett városunkból Sydney-ből a világ másik felére Liverpool-ba. Félreértés ne essék imádom ez a várost, de elszakított a számomra legfontosab...