20.rész

1.1K 90 0
                                    

Szemeim két méteresre nyíltak és csak bámultam a telefonom képernyőét. Jobbnak láttam nem visszaírni, de akkor is el kezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy mégis ki ez a 'G'.

Elraktam a telefonom, majd a fiúkat kezdtem keresni, akik még mindig fényképeket csináltak a rajongókkal. Sarah is eltűnt, gondolom ő pedig a mosdóba ment.

Pár perccel később mindenki visszatért az asztalhoz. Luke átkarolt, majd adott egy puszit az arcomra. Én csak halványan elmosolyodtam. A kávézgatás többi részébe nem volt igazán jó kedvem, de próbáltam tetetni. Lassan vissza indultunk a szállodába. Mindenki elvonult a szobájába. Én azonnal levetettem magam az ágyra és a plafont kezdtem el bámulni. Nem sokkal később éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy és megláttam hogy Luke mellém feküdt.

-Mi a baj Zel?- kérdezte aggódóan.

-Nincs semmi.

-Ne hazudj nekem! Tudom, hogy történt valami, máskülönben nem viselkednél így!- ült fel az ágyon.

-Miért olyan fontos hogy hogy viselkedem?- kérdeztem kissé ingerültem, majd én is felültem.

Luke csak meglepődve nézett rám, bennem meg most tudatosult, hogy mit is csináltam az előbb. Aj mi ütött belém?!

-Ne haragudj...- simítottam végig a karján.

-Nem haragszom, ha elmondod, hogy mi a baj!

-Na jó. Amíg ti a rajongókkal csináltátok a képeket kaptam egy üzenetet egy ismeretlen számtól...

Elővettem a telefonom, majd megmutattam neki az SMS-t. Luke felhúzta az egyik szemöldökét, majd rám emelte tekintetét.

-Ki az a G?- kérdezte.

-Nem tudom.

-Hány olyan embert ismersz akinek a neve G-vel kezdődik?

-George, Greg, hmm meg talán van egy két barátnőm. Miért?

-Akkor gondolkodjunk, hogy ki küldhette....

-George biztos nem! Ő mondta hogy örül nekünk és végig azt akarta hogy összejöjjünk!

-Jó, akkor ő kizárva! Akkor maradtunk a legvalószínűbbnél! Greg.

-Tuti, hogy ő küldte! A rohadék nem bír rólam leszállni!

Luke csak bólintott, majd visszaadta a telefonom.

-Nem vagy éhes? Rendeljek valamit?- puszilt meg Ő.

-De, az jó lenne- mosolyogtam rá.

Luke elment telefonálni, én pedig a hálóba maradtam. A mobilom rezegni kezdett. Újabb üzenet az ismeretlen számtól.

Könnyen pofára eshetsz drága Zeldám! Ja és remélem tudod, hogy Luke nem fog örökre szeretni és nem lesz hozzád hűséges! ;) Szakítsz vele minél hamarabb! xx G

Sírni kezdtem. Ki a franc küldözgeti ezeket?!

-Jézusom Zelda, mi a baj?- ugrott oda hozzám Hemmo.

-Megint küldött...- sírtam tovább.

Luke elvette a telefonom, majd gyorsan elolvasta az üzenetet.

Felhúzott az ágyról, majd szorosan megölelt. Miután megszakította az ölelést, nem akartam rá nézni. Az állam alá nyúlt, majd lassan felemelte a fejem.

-Nagyon jól figyelj rám Zelda! Sosem fogalak elhagyni vagy megcsalni! Te vagy a mindenem! 5 éve arra vágyom, hogy a barátnőm legyél és hogy most végre teljesült amit szeretnék, nem foglak elengedni! Az enyém vagy és én a tiéd ezt jól jegyezd meg!

Halványan elmosolyodtam. Arcával lassan közeledni kezdett az enyémhez, ameddig ajkaink nem találkoztak. Egy hosszú és gyengéd csókban forrtunk össze. Tenyereit derekamon pihentette, én pedig kezeim nyaka köré kulcsoltam. Nagy nehezen, de a végén elváltunk egymástól. Homlokát az enyémnek döntötte.

-Szeretlek Luke és köszönöm!- mosolyogtam el.

-Én is téged.

Nem sokára meghozták a szobapincérek, amit Hemmo rendelt és enni kezdtünk.

Miután befejeztük az evést, eldöntöttük hogy megnézünk valami filmet.

Átadtam neki a választási lehetőséget. Berakta a filmet, majd odajött hozzám és lefeküdt a kanapéra. Követtem a példáját, majd hozzábújtam, ő pedig át karolta a derekam. Imádom...

-Mit nézünk?- kérdeztem végül.

-Pancser police. Azt mondták, hogy jó film, úgyhogy gondoltam kideríthetjük!

-Nekem megfelel.

A film vicces volt, úgyhogy sokat nevettünk rajta. A film közepe felé éreztem, hogy csukódik le a szemem és már nem sokáig bírok fent lenni. Az utolsó dolog amit hallottam Luke édes hangja volt.

-Aludj jól Zel.

Mondta, majd adott egy puszit az arcomra én pedig mosolyogva elaludtam.

Hey everybody❤️ sziasztok..bocsi hogy régen nem hoztam részt, de most itt van az új, sorry tudom hogy szörnyű lett, de ez most ilyen! De elkezdtem egy új könyvet úgyhogy ha erdekel olvassatok bele😀

Feelings never change | l.h |Où les histoires vivent. Découvrez maintenant