Luke szemei lassan csukódni kezdtek a fáradság miatt, én pedig a belilult hasát simogattam.
Hirtelen megszólalt a telefonja. Viber üzenet. Utána nyúltam, hogy Lucasnak ne kelljen felkelnie. Képüzenet. Valami Sandratól. Megnyitottam, amit nem kellett volna.
-Mi az? Ki írt?- kérdezte Luke.
Nem tudtam megszólalni, ehelyett csak zokogni kezdtem. A lány pucér képeket küldözgetett barátomnak.
-Zelda!- ült fel Luke.
Kivette a kezemből a telefont. Én nem tudtam ránézni csak sírtam és sírtam. Hogy tehette ezt velem? Georgenak igaza lett volna és Luke végig hazudott nekem? Miért?
-Zelda, ez nem az aminek látszik! Meg tudom magyarázni!
-Igen? Mégis hogy? Szerinem elég egyértelmű! Hány ilyen barátnőd van még Lucas? Hm?
-Csak te vagy! Ez a hülye ribanc nem tudom miért küldi ezeket a gusztustalan képeket! Hidd el én csak Téged szeretlek!
-Jaj, ne mondd már hogy annyira ellene vagy ezeknek a képeknek!
-Amiket küldött mindig azonnal kitöröltem, meg sem néztem őket!
-Jaj, most te sem gondolod komolyan, hogy ezt elhiszem?
-Idefigyelj Zelda! Én csak téged szeretlek! Leszarom a ribancokat, akik azt gondolják magukról hogy szépek és azt hiszik ők a világ közepe! Utalálom őket! Szeretlek Zel és sosem hagynálak el, főleg nem ilyen lányokért! Szeretlek most és mindörökké.
Nem tudtam megszólalni. Higyjek neki vagy nem?
A következő reakciójától viszont lesokkolódtam.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Feelings never change | l.h |
Фанфик"A változást el kell fogadni, bármilyen nehéz is." Sokat mondták a szüleim miután el kellett költöznünk szeretett városunkból Sydney-ből a világ másik felére Liverpool-ba. Félreértés ne essék imádom ez a várost, de elszakított a számomra legfontosab...
