Nagy nehezen kinyitottam szemeim.
Fehér falak.
Meghaltam?
Ez már a mennyország?
Csipogást hallottam magam mellől.
Mindenhol gépek vettek körül.
-Felébrelt!- kiabált valaki.
-Ho-hol vagyok?- kérdeztem halkan.
-Liverpool főkorházában. Nyugodjon meg kisasszony, mindent meg fog tudni!- mondta a nővér.
-Jó napot Miss Parker! Hogy érzi magát?- kérdezte a doktor.
-Hát nem a legjobban. Mi történt?
-Elütötte egy autó. Súlyos sérüléseket szenvedett és kómában volt.
-Mégis meddig?
-3 hónapig.
A választól egy pillanatra megállt a szívem. Hogy mi? 3 hónap? Addig voltam eszméletlen.
Hirtelen anya és apa rontott be az ajtón és szorosan magukhoz öleltek.
-Hol van Luke?- csak ennyit tudtam kérdezni.
-Nem tudjuk kicsim. 2 hónapja nem láttuk.
Sírni kezdtem. Nagyon. Elhagyott. Az én hülyeségem miatt.
Meg kell találom. Nem tudok élni nélküle. Szeretem. Szeretem Luke Hemmingset.
****
Háta sziasztok! Azt hiszem itt vége is lenne a sztorinak! :( imádtam írni ezt a könyvet! És Imadlak titeket is akik olvastátok!
Lehet lesz második évad :) vagyis én szeretnék írni, csak nem tudom hogy lenne e rá igény? A véleményeteket légyszi írjátok meg :) köszönöm hogy olvastátok és szavaztatok :)
Írjatok a második évaddal kapcsolatban :)
CZYTASZ
Feelings never change | l.h |
Fanfiction"A változást el kell fogadni, bármilyen nehéz is." Sokat mondták a szüleim miután el kellett költöznünk szeretett városunkból Sydney-ből a világ másik felére Liverpool-ba. Félreértés ne essék imádom ez a várost, de elszakított a számomra legfontosab...
