1 fejezet

989 68 1
                                    


Sziasztok!

Ugyan még nem zárult le a vizsgaidőszakom, de már nagyon viszketett a tenyerem, arra, hogy végre a közzététel gombra kattintsak :) Úgyhogy elhoztam nektek az első fejezetet :) Legközelebb február első hetében tudok új fejezetet hozni, utána pedig kicsit besűrűsödnek majd a feltöltések :) Addig is pedig jó olvasást kívánok!


***


A lusta, párás chongqingi éjszakában, a virágoktól roskadozó gyümölcsfák és a tengernyi tearózsák illatától túlfűtött nyári levegőben, Xiao Zhan számára felüdülést jelentett a társa érintéséből fakadó hűvös érzés, amitől nyugalom áradt szét az egész testében.

Az ajkába harapott, hogy lenyelje a mellkasát feszítő jóleső sóhajt.

Yibo...

Ajka leheletfinoman érintette a bőrét. A csókja puha és hihetetlenül gyengéd volt. De még milyen puha... életteli és szenvedélyes, mély és birtokló.

Mintha egy örökkévalóság telt el, mióta utoljára érezte a közelségét, az érintését, testének melegét és illatának hűvös aromáját. Meg-megállva végighúzta száját az álkapcsán, a nyakán, a szegycsontján, a vállának vonalán. Ahol csak hozzáért, ott a bőre egy pillanatra lefagyott, aztán égni kezdett, amikor a vére visszatódult a felszínre. A csontjai tüzes vassá válták, és belülről égették.

Imádottja tekintete nem mozdult el róla, miközben oldalra fordította a fejét, és felkínálta a nyakát...

- Xiao Zhan... – suttogta elszorult torokkal, remegve a vágytól, hogy fogait a nyakába mélyeszthesse.

De ehelyett éhes ajka az ajkára tapadt.

Az érintésében rejlő feszült és nyers éhséggel szemben, a legnagyobb gyengédséggel zárta a karjába és tartotta fogva. Átnyúlt a karja alatt, tenyerét a mellkasára csúsztatta és hátrahúzta, így széles mellkasa a hátához simult, míg orrát nyakának hajlatához nyomta és mélyen magába szívta üde narancsvirág illatát.

Yibo felsóhajtott, mire kinyitotta a szemét.

A hálószobában félhomály uralkodott, a sötétítő függöny résein keresztül nem szűrődött be semmiféle fény. Az éjjeliszekrényen álló digitális óra vörös fénye hajnali hármat mutatott. Meg akart fordulni, hogy még jobban befészkelje magát imádottja ölelésébe, de a férfi nem engedte, karja még szorosabban záródott össze körülötte.

- Ne mozdulj. – parancsolta Yibo érzéki hangon, mire megborzongott. – Olyan mintha hónapok óta nem érintettelek volna meg. Hadd élvezzem ki a közelségedet... – puha ajkát a nyakához nyomta. – Hmmm... Hiányoztál. – dorombolta Yibo elégedetten. – Vajon milyen lenne, ha megkóstolnálak? – kérdezte Yibo játékos hangnemben.

Teste azonnal reagált a férfi szavaira.

A bőre felizzott, a vágya felerősödött, mint amikor a pislákoló tüzet felszítják, és vadul lobogni kezd. Yibo testéből áradó sötét fűszeres és buja illat olyan intenzitással párolgott ki a bőréből, hogy szinte már fojtogató sűrűséggel töltötte meg a szoba párás levegőjét, elárulva, hogy ugyan arra az erotikus és szenvedélyes együttlétre vágyik, amelyre ő is, amelyben már egy ideje már nem lehetett részük.

Yibo egyszerre volt nyers, vad... és nagyon izgató. S amikor lehajtotta a fejét a nyakához, egész testében remegni kezdett. A harapása nem volt sem kecses, sem pedig gyengéd.

Betrayed [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now