Betrayed [BEFEJEZETT]

6 fejezet

Mr. Lang Xiang ügyvéd hosszadalmasan és részletes fejtegetésbe kezdett arról, hogy milyen iratokat kell benyújtania, mit kell közzétennie, milyen bizonyítékokat kell átadnia, hogy a válási kérelmét benyújthassák a bíróság felé.

Xiao Zhan pedig minden zokszó nélkül átadta azt a kevéske információt, amit az elmúlt hónapban össze tudott kapargatni:

Fényképek.

SMS üzenetek.

Amikor minden a kezébe került...

...egyszerűen... elege lett.

Minden egyes reggel mikor felkelt, és amikor este álomra hajtotta a fejét, a lelkiismeretének ismeretlen szúrása elbizonytalanította. Éjszakánként álmatlanul forgolódott az ágyban, s amikor végre sikerült elaludnia, rémálmok gyötörték. Napokig képtelen volt néhány apró falatnál többet leküzdeni a torkán, mert minden egyes étel íztelenné vált a szájában.

S ha ez nem lenne elég, a stressztől émelygő gyomra miatt folyamatos rosszullétei voltak.

Teste egyre gyengébb és soványabb lett; a csontjai és bordái kiálltak; arca sápadt és beesett; ujjai csontosak és merevek.

Egész lényében megfakult.

Elege lett abból a sok hazugságból és színlelésből, amivel nap, mint nap szembe kellett néznie. Már nem tudta hol van az igazság Yibo hazugságai mögött. Vajon minden szava hazugság? Miközben képek villantak fel előtte az elmúlt hetekről, az emlékeiben kutatott, és azon gondolkodott, vajon hol húzódott a határvonal igazság és hazugság között. Yibo úgy viselkedett, mintha az a beszélgetés három héttel ezelőtt meg sem történt volna; nem maradt ki éjszakákra és nem utazott el üzleti útra. Minden olyannak tűnt, mint régen.

S ennek Xin Yue volt az oka.

Tudott a kettejük szövetkezéséről, tudott arról is, hogy a nő – annak ellenére, hogy előtte eljátszotta a hattyúk halálát és a bocsánatáért rimánkodott – továbbra is falazott a társának és minden lépéséről beszámolt Yibonak.

Yibo nem azért maradt otthon velük, mert megbánta a tetteit.

Nem azért, mert véget vetett a viszonyának.

Nem azért, mert sokat jelentettek a számára, ő és Chyou.

Hanem, mert Xin Yue figyelmeztette.

S ez már túl sok volt.

Az életét olyan szövevényesen hálózták be a hazugságok, mint egy pók hálója. Amiből egyetlen kiút lehetséges: ha mindent felégetve maga körül, elvágja a hozzá kapcsolódó szálakat.

Az ügyvéd felvonta a szemöldökét.

- Válás esetén az ötven százalék őt illeti meg, ezzel, remélem, tisztában van.

- Igen. – bólintott. – Az anyagiak nem érdekelnek. Csak szeretném, hogy végre vége legyen ennek a hazugságtól mocskos napoknak.

- Értem. Természetesen igyekszem egy megfelelő összegű tartásdíjat kisajtolni, amit a kislánya tizennyolcadik születésnapjáig köteles fizetni. – mondta a férfi, miközben a szükséges papírokat elé tette, és megmutatta, hol írhatja alá a nevét. – A felügyeleti jogot illetően...

- A teljes felügyeletet akarom... de azt nem akarom megtagadni, hogy lássa Chyout. Hiszen mégis csak a lánya. – a férfi egyetértően bólintott. – A társam szeretőt tart... és lakást is bérel neki az én tartalékaimból... ezek után... – gyorsan letörölt egy legördülő könnycseppet az arcáról –, hogy engedhetném át neki a kislányom felügyeletét?