I Die For U /Todoroki x oc/

19.Fejezet

Ez a nap is elérkezett . A szerda . Az a bizonyos szerda . Szeptember 1 van , ami azt jelenti , hogy kezdődik az iskola . Már alig várom , hogy az álom iskolámban kezdjek el tanulni az új barátaimmal együtt . Mostmár belőlem is lehet hős , és nagyon boldoggá tesz . Ezekel a gondolatokkal aludtam el olyan hajnali kettő körül .
Reggel az ébresztőm fül siketítő hangjára keltem . Fél 7 van . Aludtam nagyjából 4 órát . Hétre el kéne készülnöm , mert negyed nyolckor találkozok a fiúkkal Katsukinál .
Lassacskán elkezdtem készülődni . Lementem a konyhába , meg reggeliztem utánna pedig fogat mostam . Mivel az egyenruhát már nem kell hordani , így abban megyek amiben akarok .A választásom egy fekete bő szárú farmerre esett és egy fehér , kicsit kivágottabb , spagetti pántos crop toppra esett . Cipőnek , egy fekete magas szárú Converse-t választottam . Kevés sminket is tettem fel ami egy vékony tusvonalból és egy kevés szempillaspirálból állt .

- Bassza meg , el fogok késni ! - kiáltottam fel mikor ránéztem az órára . Van nagyjából 10 percem oda érni Katsukihoz .

- Sziasztook , bocsi a késésért ! -köszöntem a barátaimnak Bakugo háza előtt .
- Szioo , nem gáz . Bakubro sincs még kész . - mondta kedvesen Kirishima .
- Mi az , hogy nincs kész ?! - akadtam ki - Jooo én most azonnal felmegyek és megnézem mi a lófaszt csinál ! - mondtam majd megindultam a lépcsőház bejárata felé. Mikor már ott álltam Katsukiék bejárati ajtójuk előtt , kopogás nélkül bementem és amit ott láttam . Nem hittem a szememnek . Katsuki a kanapén ült és sírt . Szerintem pánikrohama volt .

-Jézusom , Katsuki ! - rohantam oda hozzá - Minden rendben van ? - nem válaszolt - Héé ,figyelj rám ! - emeltem el a kezét az arca elől - Megint rohamod van ? - kérdeztem miközben leguggoltam elé
- Igen . - suttogta remegő hangon .
- El tudod mondani mi történt ? - csak rázta a fejét - Anyukád volt ?
- Most nem .
- Jó , figyelj ha nem szeretnéd elmondani nem muszáj . Nyugtatót vettél be ?
- Nem .
- Hozok neked zsepit , Jó ? - bólintott - Tessék . - nyújtottam neki oda a zsebkendőt .
- Kössz ! Menni kéne . - szipogta rekedt hangon .
- Biztos ? Nem maradsz inkább itthon ? - ő csak elmormolt egy nem-et az orra alatt és meg indult a cuccával az ajtó felé . A lépcsőházban még kicsit törölgette a szemét , de már semmi baja nem volt .
- Nagyon szarul nézek ki ? -fordult felém még mielőtt kiment volna az ajtón .
- Nem , nyugi . Ha attól félsz , hogy rájönnek vagy valami , nem kell mert tudnak mindent . Elmondtam nekik a múltkor . Ne haragudj rám , de jobb így minthogy baszogatnak a faszom kérdéseikkel .
-Igaz . Igaz . Nem gáz .- mondta majd kilépett a többiekhez .

Az út nagy részében nem is beszélgettünk . Egyszer - kétszer megszólaltunk , de semmi érdekesről nem tudtunk beszélni . Nagyjából fél óra alatt oda is értünk az iskolához . Rengeteg velünk egykorú diák volt az udvaron . Valószínű ezek egy része az osztálytársam lesz .
Nagyjából 10 percet állhattunk ott , mikor is egy nagy hangszórón meghallottuk Present Mic hangját . Mindenkit a termekbe vezényelt . Kisé nehezen , de mi is megtaláltuk a saját termünket . Körülbelül 10 diák lehetett rajtunk kívül az osztályban.

-Ahj faszom ! -suttogta Katsuki a fülembe , mikor meglátta azt a lányt . Igen ő volt az a lány aki lelkileg a padlóra küldte . Nem gondoltam volna , hogy felveszik a hőstagozatra .
-Nyugi , nem lesz semmi baj . Nem kell vele beszélned . -próbáltam csillapítani .
- Ha te mondod . - legyintett majd elfoglalta az ablak felőli padsor leghátsó padját . Én mint jó uncsi tesó és legjobb barát leültem mellé .
Az előttünk lévő padba ült Kirishima és Ashido vagyis Mina . A mellettünk levőpadba pedig Denki és Sero ült .
- Hé , Akane ! - szólt oda nekem valaki - Emlékszel még rám ?
- Oh , Midorya ! Sziaa ! - mosolyogtam kedvesen a zöld hajúra .
- Te mióta ismered Kacchan-t ? - érdeklődött .
- Ammm , nagyjából 15 éve vagy az is lehet , hogy több . -gondolkodtam hangosan - Most mi az ? Unokatesók vagyunk . - nevettem elmagam mert szerencsétlen Izuku olyan meglepett fejet vágott .
- Hé nyomi , Deku ! Le lehet szállni a ribiről ! - kiabált rá Katsu .
- Hallod gránát faszú ? Nyugodjáááá lefele ! - nevettem . - Nem kell félni , csak a pofája nagy ! - mondtam nyugtatás képpen Izukunak , aki a lehető legriadtabb fejet vágta .