9.Fejezet

161 10 0
                                    

- Ahj , Bazdmeg .- suttogtam halkan . - Sziaaa Hikaruuuu ! - kiabáltam neki oda miközben elnyújtottam a szavak végét .
- Szia , hugi ! - jött oda hozzám .
- Ő itt Todoroki Shouto , az osztálytársa9m .
- Szia ! - köszöntek egymásnak majd kezet fogtak .
- Gyere ! - fogtam meg Todoroki kezét és elindultam vele a lépcsőn fölfelé .
- Azért gumit húzzatok ! - kiabált utánunk Hikaru , nevetve . Én pedig fogadni mernék , hogy vörösebb lehettek egy paradicsombál is .
- KAPD BE A FASZOMAT HIKARU ! - üvötöttem le neki a lépcső tetejéről . Erre már nem válaszolt csak nevetve elsétált .

- Bocsi , miatta . - mondtam halkan . - Itt is volnánk . Ez a szobám . Nem nagy cucc .- nevettem .
- Egész aranyos . - felelte .

Gyorsan leraktam a nagy szatyrot a kezemből és elkezdtem kipakolni belőle . Mikor elkeztem kirakni belőle a pulcsikat ami az övé volt a sírás kerülgetett . Az összes pulcsin éreztem az illatát . Egy idő után leültem az ágyra Todoroki mellé .

- Minden rendben ? - nézett rám komolyan .
- Ammh , igen . Igen persze . - dadogtam össze-vissza .
- Ezek kinek a pulcsijai ?
- Az exemé . A költözés előtt szakítottunk és ugye azóta csak most mentem vissza abba a kis városba . És volt egy házi buli és reggel nála ébredtem . - nagyon undorodva nézett rám .
- Jajj ne nézz így . Nem volt semmi . Csak sokat ittam és elvitt onnan . Utánna egyből el is jöttem tőle . Vagy is nem . De mindegy . - beszéltem össze- vissza ismét .
- Valami baj van ? - Csak csóváltam a fejem , hogy nincs semmi baj. - Látom rajtad , hogy mindjárt sírsz .
- Ahj , jó szóval az van , hogy meg beszéltük hogy ugye szakítunk mert nem akarunk távkaocsolatot meg ilyenek. De még szeretjük egymást de nekem közben meg meg tetszett valaki más . És eléggé toxic volt a kapcsolatunk , meg már nem úgy érzek iránta , de ez most vissza rántott hozzá de nem szerelemből .Mármint szeretem meg minden , de nem jönnék össze vele mégegyszer . Nem akarom , hogy megint bántson . És mint mondtam , nekem most tetszik valaki .
- De ugye nem ütött meg ? - nézett rám ijedten .
- Hát volt hogy kezet emelt rám , de soha sem bántott volna csak volt mikor nem úgy volt ahogy ő akarta és akkor - itt egy picit megingott a hangom , de folytattam - szóval soha sem ütött nagyon . Tudom bonyolult ez az egész . És most nem tudom mit kezdjek ezekkel itt ? - mutattam a pulcsikra .
- Adományozd el vagy el is égetheted . - nevetett .
- Aztaa te tudsz nevetni ? - néztem rá majd elkeztem vihogni .
- Néha igen . Tudod nekem is jól esik néha ha ki tudok szakadni apám köreiből . - na erre nagyon meglepődtem , mármint a kettes számú hős fia . Jo igaz sokat nem tudok a családi hatteréről , de minta családnak néznek ki . De minden családban vannak problémák ez tény . Nálunk is vannak néha kisebb viták , akkor náluk miért ne lehetne ?

- Ha szeretnél beszélni róla , én mindig itt vagyok neked . - ajánlottam fel neki a dolgot .
- Nem igazán lehetne erről beszélnem . Én szeretném elmondani , de nem merem ezt így nagyon elmondani senkinek sem . És gyengének sem szeretném magam mutatni . - vázolta fel a helyzetét .
- Figyelj , bennem meg bizhatsz . Nem foglak gyengének tartani .
- Nem kéne nagyon senkinek sem elmondanod ezt a dolgot ! Akkor még nagyobb baj lenne belőle . Azt meg ugye nem szeretném .
- Kezdek aggódni miattad . - jelenetettem ki .
- Jo , elmondom . - bólintottam egyet . - Szóval , ugye apám a kettes számú hős és biztos azt hiszed , hogy felhőtlen boldogságban élünk , mint egy normális család , de nem így van . - tudtam , hogy valami ilyesmi nyomasztja annyira . - Apám kiskorom óta arra nevel , hogy túlszárnyaljam All Might-ot . És néha elég keményen fog .
- Mármint ? Ugye nem szokott megverni ?! - nem szólt semmit . - Ugye nem ? - erre nem válaszolt , csak levette a pólóját és hátat fordított nekem . - Azt a kurva ! Ezt ő tette veled ? - a szemem majd kiesett a helyéről . Tele volt a háta verés nyomokkal és véraláfutásokkal . Valaki vagyis pontosítok az apja alaposan megverte -vélhatően- övvel .
- De nagyon szépen kérlek ezt ne mond el senkinek . Ha valaki megtudja akkor nekem végem . - már szinte könyörgött nekem .
- De ezt nem lehet szó nélkül hagyni . És miért tette ezt veled ?
- Ugye én magán tanárhoz járok mármint magán tanuló vagyok és havonta vizsgázok ugye és az egyik vizsga nem éppen úgy sikerült , ahogy ő elvárta .
- És ilyenkor nem tehetsz ellene semmit sem ?
- Hát , mivel ő már addigra tudta a vizsga eredményét mire haza értem . Az ajtóban várt egy övvel a kezében . Rám parancsolt , hogy most azonnal tegyem le cuccom majd vegyem le pólóm . A falhoz állított és nem kímélt . Napokig aludni sem tudtam , fájt mindenem és ez mellé edzenem kellett , hogy én legyek az első számú hős .
- De nemár . Ez akkora kibaszás . - nem mondtam mást csak oda mentem hozzá és megöleltem őt . Vigyáztam a hátára , nehogy fájjon neki . - Azta kurva , mindárt elsírom magam . - mondtam elcsukló hangon .
- Ne sírj ! Miattam meg főleg ne vagy én is sírok veled . - szorított magához és én nem bírtam tovább , elsírtam magam . - Szerintem , ne menjünk most sétálni . -törte meg a csendet . - Inkább megyek , nem zavarok tovább , hagylak pakolni. - mondta, majd eltolt magától .
- Ne menj még . Addig sem kell az apáddal lenned . Neked is ki jár néha egy pihenő nap . - nem mondott semmit csak leült az ágyamra . Oda mentem és indokolatlan okokból bele feküdtem az ölébe . Ő pedig elkezdtett jászani a hajammal .

Kis idő után elég jól elbeszéltük az időt .

- Asumi , mik ezek a hegek a kezeden ? - kérdezte meg félve . Egyszer nem figyelek oda a kezemre és ebben az a vicces , hogy már nem is látszódnak nagyon . Csak fehér csíkok vannak ott .
- Jaa ezek ? Csak a macskám volt . Semmi extra .
- Na ezt nekem ne akard bemesélni .
- Jo , igazad van . Ezek nem karmolások . De már nem mostaniak .
- Mikoriak ?
- Nyár elején csináltam valamikor . De már abba hagytam egy ideje .
- És az okát legalább elmondod ?
- Majd egyszer talán . Még elég friss a dolog és nem szeretek erről besélni .

I Die For U /Todoroki x oc/Where stories live. Discover now