Érzéki Pokol

14

Ana

Tudom, hogy elrontottam. Éreztem, hogy megfeszül ahogy hozzá bújok, de nem foglalkoztam vele. Nem akartam foglalkozni vele. Azt mondta akar, meg is kapott, ezért cserébe el akartam várni tőle, hogy ne egy jégcsapként viselkedjen velem ezek után. De ő Kira, és Kirától nem lehet ilyet elvárni, ha belegebedek se. Tetszett, hogy csevegni próbált velem, bár a téma nem volt igazán a helyzethez illő. A poénkodás még helyénvaló volt, de az a csók nem. Mégis hogy juthatott ilyen eszembe?! Én idióta!

A reakciójától azonban teljesen ledöbbenek, erre nem gondoltam volna. Próbálom átvállalni a felelősséget, de nem partner benne. Nélküle viszont egyedül nem tudom megoldani a helyzetet. Nem reagál. Hűvös marad, távolságtartó, és dühítően nyugodt. Egy pillanat alatt elszakad nálam a cérna és kifakadok. Nem tudom és már nem is akarom elfogadni ezt a viselkedését. Kavarognak bennem a gondolatok, és ő sem segíti meg a helyzetet. Legalább akadna ki ő is, vagy szabadkozna, esetleg próbálna megnyugtatni. Bármit csinálhatna, bármi más jobb lenne, mint a hallgatás. Bár ez a közöny részéről talán segítségemre lesz ahhoz, hogy én is tartani tudjam a két lépés távolságot.

Rájövök, hogy az "akarlak" nem is nekem szólt. Nem engem akar, csak azt a kurva szexet. Hát, kisanyám, mostantól másnál kell keresned! Sőt!

Kifakad belőlem egy olyan gondolat, ami még épp csak megfogalmazódott bennem, és még nem gondoltam át teljesen, de nem volt időm várni vele. A reakcióját meg sem várom, megteszem az első lépést, hogy kizárjam az életemből.

Kira

Jó pár perce fekszünk már szótlanul egymás mellett. Próbálok magamhoz térni. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen is lehet a szex. Talán egyszer volt valaki, aki erre kért, de nem mentem bele a játékába. Hogy most miért? Anával sok olyan dolgot csináltam már eddig is, amit mással nem tettem volna meg. Vele nem bánom, hogy hagyom magam. A plafont nézem, és érzem ahogy visszakapom a normális légzési ritmusomat. Mosolyogva fordulok ismét Ana felé.

- Azt mondtad, Mayával azért nem szexeltetek, mert nem egyeztek volna a nézetek. Miért?

A kérdés hallatán még a száját is eltátja, és egy kellemetlen sóhaj kíséretében fordul felém.

- Az előbb egy baromi jót szeretkeztünk, ha nem tűnt volna fel, és te... te tényleg Maya szexuális igényeire vagy kíváncsi? Jesszus, Kira - nyögi kicsit fájdalmasan és közelebb húzódik.

Megakad a fülemben a "szeretkeztünk" szó. Aztán ledöbbenek, amikor Ana feje vállamra vándorol. Ez túl sok impulzus egyszerre. Ráadásul az ember nem használja csak úgy a szeretkezni szót egy szex után... Fogalmam sincs hogyan kellene reagálnom most a közeledésére, nem akarom, hogy ez jelentsen bármit is. Feküdt már így rajtam, egyszer, de akkor nem volt szex előtte.

- Csak eszembe jutott, hogy nem fejtetted ki anno - folytatom az előbbi gondolatomat.

- Áh, értem. Hát... - elgondolkozik. - Hogy is mondjam - mutató ujjával elkezdi lassan simogatni a karomat, mintha apró köröket rajzolna rá. - Finoman kifejezve, szereti az erőszakos szexet.

Felvonom a szemöldököm, de nem is igazán a válasz miatt, inkább a cselekedet válik aggasztóvá, de próbálok túllépni rajta. Hisz nem olyan nagy dolog ez, igaz?

- Így már értem. Te inkább ez a lassú párti vagy - nyújtom ki rá játékosan a nyelvem.

- Nem feltétlen... ezt te is tudod, de azt nem csípem, ha úgy megkötöznek, hogy mozdulni sem bírok. Nem izgatnak a pálcák sem a különböző bőrszegecses öltözetek sem, és a további hosszú lista sem, amiket szeret.