Ma pontosan két hét telt el azóta,hogy megtudtam,hogy egy darabig még maradok Mystic Fallsban.Igazából kettős érzéseim vannak ezzel kapcsolatban,főleg úgy,hogy Bonnie mamája fog tanítani.Nem tudom,hogy ezt meddig tudom titokban tartani előle,az utóbbi időben elég jóba lettem vele is.De vissza térve Aurora és Tristan ma mennek el,szinte ki sem pakoltak,de már mennek.
-Megleszel nélkülünk?-kérdezte Tristan.
-Persze.-és bólintottam.
-Nyugi,Sarah már nem 17 éves boldogul majd itt velünk.-mondta nagy mosollyal Damon.
-Csak ne feküdj össze ezzel a disznóval,Világos?-kérdezte Aurora.
-Tudod,hogy nem süllyednék ilyen mélyre.-néztem nagy mosollyal Damonre.
-Helyes.-mondta Tristan.
*Igazából tényleg próbálom elkerülni,hogy le ne feküdjek vele,nem vonzódom hozzá,de egy buli után ahol rengeteget piáltunk el tudom képzelni.Mármint volt már rá példa...De az egyszeri alkalom volt.Maradjon is így.*
Egy rövid búcsú után el is indultak és mindenki ment a saját dolgára.Ma péntek van,így suli után Shiela-hoz vezetett az utam délután,megtanított 1-2 új dolgot,de igazából csak ismételünk vagy már egy hete.Ezután Stefannal és Damonnel mentünk egy jelmezes buliba,mert hát péntek van!
Igyekeztem a tervhez tartani magam:
-1:józan maradni.
-2:nem enni senkiből.
-3:Ne feküdj le senkivel,főleg nem Damonnel.
Ha ezeket be tartom minden jó lesz.
Amikor oda értünk egy csomó ember volt.Főként zombi,kalóz,vámpír szellem jelmezt viseltek.Én persze vámpír voltam mert hát mi más lennék?
A buli állati volt viszont úgy,hogy tartom magam a három szabályoz elég hamar meguntam így gondoltam,hogy az első szabályt megszegem.Így hát oda ültem a pulthoz és rendelni kezdtem.-Egy Gin Tonicot kérnék!-mondtam a pultos lánynak.
-Máris hozom.-mondta majd rövid időn belül meg is hozza.
Beszélgetésbe eredek a mellettem ülőkkel,majd már csak annyit veszek észre,hogy én hívtam meg minden ott ülőt.Az első szabályt ezennel megszegtem.Emiatt bűntudatom volt,ezért már nem kértem többet mire a pultos csajszi oda jön hozzám,és oda ad egy újabb italt,mire én megszólalok:-Jajj,de én nem...,...-majd félbe szakít.
-Ezt az egyik úr küldi ott-majd félre ált és megláttam a múltkori pasast akivel elvileg le feküdtem,így hát megfogom az italt,és oda megyek hozzá:-Ez most nem fog működni -és vissza adom az italt.
-Ugyan már, egy ilyet nem lehet vissza utasítani,tündérem.
-De igen,ahogy látod most is azt teszem.-majd indulnék el mire ő megfogja a kezem és megszólal:
-Csak egyet, én fizetek!nagyon akarja,de úgy voltam,hogyha most igent mondok abból nem lesz semmi jó így hat megszólalók hangosan:-HÉ MINDENKI,ENNEK AZ ÚRNAK MINDENKI A VENDÉGE BÁRMIRE!-majd elhúzom a kezem és egy nagy mosollyal elindulok,a haza utamra.
A hosszabbik út mellett döntöttem,mert képes lennék egy egész tucatnyi embert megölni.Biztos ami biztos,ám amikor fordulnék be megjelenik valaki.-Ügyes próbálkozás volt mondhatom!
-Mi az te követsz engem?-majd otthagyom és sétálok tovább mire ő jön utánam.
-Még most sem árulod el a neved,tündérem?
-Nem!,de egyet elárulok nem vagyok a tündéred!Most pedig hagyj magamra,tudod ezért simán feljelenthetnélek!
-Milyen harcias vagy!És hogy akarsz feljelenteni?Hiszen még a nevemet sem tudod!
-És ez maradjon is így!
-Nos ha ezt akarod,legyen!*majd üzenetet kap*
-Ne haragudj, távoznom kell,ugye haza találsz?-kérdezte gúnyosan.
-Persze persze.-majd egy köszönés nélkül otthagytam.
Amikor haza értem Stefan nem volt sehol Damon meg újra a cicababáival volt.Én megfogtam egy tasak vért és felmentem a szobába majd próbáltam pihenni egy kicsit.

YOU ARE READING
Egy csipetnyi mámor
FantasySziasztok,Sahra De Martel vagyok és ez itt az én történetem