Egy csipetnyi mámor

XII

-Ugye tudod,hogy ezt magadnak köszönheted?-kérdezte Niklaus.
Én persze nem válaszoltam neki.
-Most nem fogsz hozzam szólni?Komolyan.
Majd egész úton nem szóltam hozzá,nem volt nehéz mert végülis nem is szólt hozzám.
Amikor vissza értünk Mystic Fallsba rögtön hívtam Tristanékat,hogy elmondjam,hogy a terv befuccsolt.

-Halló Tristan?Á szia akadt egy probléma.-mondtam kellemetlen hangon.
-Igen?és mi az?-kérdezte érdeklődve.
-Klaus tud mindent ne kérdezd,hogy hogyan de tud mindent és a penge nála van.-gyorsan ledaràltam.
*Jön be Damon*
-Jesszus Shara mi van a karoddal?-kérdezte mert látta a nagy foltot.
-Mi mi van a karoddal?-kérdezte Tristan.
-Nem nincsen semmi csak rá estem egy bulin,de most mennem kell szia.-próbáltam menteni a helyzetet.

-Bulin mi?-kérdezte Damon.
-Aha!-jelentettem ki.
-Na ki vele mi történt?-kérdezte mert nem vette be a sztorim.
-Na jó Klaus volt az.-mondtam kínosan érezve magam.
-Mi?DE MÉGIS MIÉRT?!
-Megtudta hogy miért mentem New Orleansba utánam jött majd amikor vissza jöttünk meg szálltunk egy hotelben 2 szobát kért külön külön voltunk majd amikor már nagyon jól éreztem magam más társaságban kiráncigált onnan és olyan erősen szorított meg,hogy ottmaradt a nyoma.
*csak meglepődve néz*
-De kérlek ne szólj senkinek Damon!-kértem meg.
-Ne aggódj nem szólok senkinek,de ha mégegyszer megtörténik nem ülök ölbe tett kézzel.-majd Kisuhant.

Ezután azt éreztem hogy el kell menjek a Grillbe és jól leinni magam.
A karomon akkora folt van,hogy lehetetlen eltüntetni ezért csak felkapok egy pulcsit.

Grillben:
Leülök a szokásos helyemre,de most erősebb italt kértem.A tizedik pohár után megjöttek a Mikelsonék.Klaus szerencsére nem volt ott.Megláttak és oda jöttek:
-Nem baj ha csatlakozunk?-kérdezte Elijah.
-Nem,dehogy.-hazudtam.
-És hol voltál az elmúlt 2 napban?-kérdezte Kol mindent tudva.
-Szuper,már ti is.
-Igen,mi is.-ismételte meg Rebekah.
-Nézzétek nem tartozom nektek semmivel sem és úgyis tudtok már mindent.-majd álltam volna fel de Elijah vissza ránt és bele nézett az elmémbe.Én ezután el rántottam a kezem és kimentem.

Hirtelen nagyon rosszul lettem és elhalványult minden:
-Shara!!!-kiáltott fel Kol aki utánam jött.
-Vigyük el hozzánk,úgyis beszédét van vele.-mondta Elijah.

Mikor felnyitottam a szemem egy agyon találtam magam.Próbáltam elmenni,de egy bűbájjal le volt zárva és azt csak az tudja feloldani aki készítette.
-Nem tudsz elmenni.mondta Kol.
-Na nem mondod.-mondtam szarkasztikusan.
-Mit látott Elijah?-kérdezte.
-Nem néztél bele a fejembe amíg én ki voltam ütve?-kérdeztem meglepődve.
-Nem végülis neked köszönhetem,hogy itt vagyok tartoztam ennyivel,de mostmár ha fent vagy tudni akarom.
*csak egy mosolyt villantottam majd közelebb mentem hozzá és megfogtam a kezét majd ő bele nézett a fejembe.
Majd megkérte hogy vegyem le a pulcsimat,így le is vettem:

———————————————————
*csak meglepődtem nézi egy darabig*
-És...és ez miért nem múlik el?
-Nyugi majd elfog múlni,csak később mert boszi is vagyok!-mondtam.
*jön Elijah és Rebekah,de Rebekah meg sem tud szólalni csak döbbenten néz*
-Hadd kérjek elnézést fivérem Niklaus nevében is most nyilván haragszol rá!-mondta Elijah.
-Nem haragszom csak csalódtam,mert mertem remélni,hogy ő nem olyan amilyennek mondják...
-De legalább nézzük a jó oldalát az első sorból nézhetem,hogy lefekszel vele.-mondta nevetve Kol.
Csak néztem nagy szemekkel rá,elfelejtettem ha megmutatom neki az elmém azt is látni fogja.
-MI?-kérdezte Rebekah kellemetlenül.
-Bizony húgom,2X is.-vágott vissza Elijah.
-Na Jolvan tudjatok mit nem fogom veletek ezt megvitatni és ehhez semmi jogotok sincs inkább engedjétek el.-mondtam nevetve de  kínosan.
-Nem lehet,itt kell maradnod a biztonság kedvéért.-mondta Elijah.
-Remek akkor nem engedtek el.-mosolyogtam szarkasztikusan rá.
-Hé de ha unatkozol akkor szólhatunk Klausnak majd ő meghozza a kedved.-mondta Kol.
-Na én ezt már nem! Menjetek Ki!!-majd kisuhantak.

Beszámoltam Damonnek,hogy hol vagyok hátha falaznia kellene.Eltelt 2 óra.Elmentem fürödni majd felvettem  a pizsamát.

———————————————————-
*Majd valaki kopogtat*
-Szoba szerviz.-mondta Kol.
Bejött majd hozott egy tasak vért és kaját is.
-Hű de dögös valaki.-majd kacsintott.
-Oké mostmár abba hagyhatod,értettem.Majd elkezdtem enni éreztem amikor a vér szétáramlott a testemben ez benne a kedvencem.
Miután megettem a kaját a fürdőbe a készültem.
-Mire visszajövök a fürdőből ajánlom,hogy ne legyél itt.
Bementem a fürdőbe és elhoztam onnan egy tálat meg zsályát,hogy újra égethessek,mert ha telefonálok bármi elhangozhat.

-Ugye ez most egy vicc?!-kérdeztem nevetve,mert Kol ott feküdt az ágyamban.
-Ne is törődj velem.-mondta lehunyva a szemét.
*megcsináltam a zsályát*
-Á szóval ezért nem hallottunk téged.-mondta Kol.
-Kémkedsz utánam vagy mi?-kérdeztem perverzen.
-Talán...
-Kol a nagy rajongóm megtisztelő,de ha lehet akkor mostmár másszon ki az ágyamból.-mondtam szarkasztikusan.
-Nem,gyere dőlt le ide,nem lesz semmi baj.
*csak nézek*
-Mondom!!!-győzködött.
-Kol de ha egyetlen mozdulat is lesz megátkozlak.-néztem rá komolyan mire ő csak mosolyog.
-Ígérem,Nem lesz semmi!!!!