-Új élet,hát nem csodálatos,húgom.-Kérdezte Tristan.
-De!-válaszolta Aurora helyettem is.
Igazából sosem maradunk egy helyen,így tudtam ez az út sem lesz hosszabb.Tristan és Aurora hamar össze tudnak kapni és ilyenkor mindig rá támadnak egy-két emberre,sőt a múltkori eset miatt egy egész falut irtottak ki.Szerencsére én nem ilyen vagyok,talán azért mert a vérünk nem teljes egészében hasonlít.Ők vámpírok vagy hatszáz évesek én tribrid vagyok a kétszáz évemmel.Apánk félre lépett,ezért mindig egy beáramló szélnek érzem magam,de ők kérdés nélkül elfogadtak a testvérüknek.Apánk vámpír,anyám farkas,a nagyi meg boszorkány így lettem tribrid.Megérkeztünk Mystic Fallsba,hát nem egy nagy város,de a célnak megfelel,egyébként Mikaelt keressük,Klaus Mikelson apját.
A de Martel testvéreknek van egy be nem fejezett ügye Mikaellel és emiatt bejárjuk az országot.Jártunk egy csomó helyen már,de New Orleanst kerüljük mert ott laknak a Mikelsonok.Rólam még nem tudnak és jobb ha nem is fognak.Egy régi házban fogunk lakni, egy fogadóban Damon Salvatoréval és Stefan Salvatoréval.Úgy tudom,hogy jóban vannak és úgyis csak pár hétről volt szó,habár meg így is beíratott Tristan a suliba. Amikor oda értünk meglehetősen szép volt ahhoz képest,hogy milyen régi.
Ki csomagoltunk majd be is csöngettem ,mire egy magas fickó nyitott ajtót piával a kezében,majd rám nézett és csak szótlanul állt.
-Damon!-törte meg a kínos csöndet Tristan.
-Tristan!-köszönt neki,és akkor le estek neki a dolgok.
-Gyertek csak be.-Majd be invitált,a ház elég nagy volt belülről.
Körbe vezetett majd megmutatta a szobánkat,mind a három szoba elég távol volt egymástól,de pár hét az pár hét!Nem igaz?Szóval le is cuccoltunk,és már mindenki ment a saját dolgára.
Én egyből a Mystic Grill nevű helyre mentem,hogy egyek valamit,mivel vért meg nem ittam a mai nap.Be is mentem leültem majd egy kedves hang szólt:
-Szia,mit hozhatok?
-Szia,őm még nem sikerült döntenem.
-Rendben,majd szólj.
Bólintottam majd ki is választottam amit szeretnék és pár perc után fel is vettek a rendelésem.Épp várok a rendelésre amikor hallom,hogy rólam beszélnek egy társaságban:
-Ez az új lány nem?
-De,milyen jól ál neki az a ruha!
-És meg milyen szép!
-Ide hívom!-mondta határozottan az egyik.Majd jön is felém és le ül.
-Szia,remélem nem zavarok.
-Szia nem,a rendelésem várom.
-Áh értem és lenne kedved hozzánk ülni...-folytatta volna,de nem tudta a nevem,így hát várta,hogy èn mondjam.
-Sarah! a nevem Sarah de Martel.
-Áh te vagy Aurora és Tristan húga igaz?
-Őm igen,de ezt...
-Stefan vagyok,Stefan Salvatore nálunk fogtok lakni egy ideig.
-Nos,gyere be mutatnék neked pár embert!Követtem majd oda ültem hozzájuk.
-Sziasztok.-köszöntem kedves hanggal.
-Lányok ő itt Sarah!-nálunk fog lakni egy ideig.
Beszélgetésbe kezdtünk és a kajámat ki is hozták,amit meg is ettem.Végül egészen jóba lettem a lányokkal,de olyan fáradt voltam,hogy alig vártam,hogy pihenhessek!
أنت تقرأ
Egy csipetnyi mámor
خيال (فانتازيا)Sziasztok,Sahra De Martel vagyok és ez itt az én történetem