Ebéd

26 2 0
                                    

Elindultam és oda értem egy fél órás késéssel.Mikor oda értem mindenki már ott ült az asztalnál igen drámai volt ,de csak leültem és elkezdtem enni.

-Mi jó látni,húgom.-mondta Tristan.-Hogy megjátssza magát.
-Téged is Ó nagy bölcs Tristan.-mondtam szarkasztikusan,mire Kol elkezdett röhögni,amit megpróbált vissza tartani.
-Nos,igazán csinos vagy.-szólalt meg Elijah.
-Ha egy sztriptízesre akar hasonlítani akkor igen,lenyűgözően csinos.-mondta majd folytatta az evést.
-Tristan beszélhetnénk négyszemközt?-kérdeztem látszólag ártatlanul.
Félre vonultunk zsályát égettem,majd megszólalt.

-Elárulnád,hogy mi volt ez,és késtél.-mondta idegesen.
-Ó nagyon sajnálom...várjunk csak nem-nem mégsem.-majd egy gonosz mosolyt villantottam.
-Ajánlom,hogy me szúrd el ez a tervünk része emlékszel?!Úgyhogy viselkedj!-parancsolta meg.
-Jó,Jó oké...

*Az asztalnál*
-Sajnálom az előbbit.-kértem bocsánatot.
-Sarah,hol van Tristan?-gyanakodott Aurora.
-Ja,igen Tristan...ő nemsokára jön csak kért néhány percet.
*kínos csönd*
-Igazából,rögtön a lényegre térnék azért hívtunk ide titeket,hogy békét kössünk és mindent elfelejtenünk ami történt.-törtem meg a csendet.
-Igen,Sarah jól kifejezte magát,ha most itt lenne Tristan ő is ezt mondaná reméljük hamarosan itt lesz,de addig is emeljük a poharunkat a békére.-majd emelte fel a pezsgőt.
Majd emeltem fel utána én is,majd aztán jött Kol,aki egy huncut mosolyt is villantott,amit viszonoztam a szerep kedvéért.
-Nos ha már ti akkor én is.-emelte fel a poharát Rebekah,majd utána jött Elijah is már csak az isten verte Klausra kellet várni,de pont megjött a szerencsétlen bátyám.
-Tristan!-kiáltott fel Aurora.
-Minden rendben Tristan?gyere ülj le.-játszottam az aggódó testvért.
-Jött Tristan majd leült és ő is megemelte a poharát.
Minden jól ment már Klaus is melege volna fel,amikor jött be Marcel azzal az idegesítő vámpír csajjal aki nem akarta a napfény gyűrűt.

-Várjatok!sajnálom ,hogy megzavarom  ezt a meghitt pillanatot,de ez hallanotok kell.
*elkezdett a vámpír csaj beszélni*
-Én láttam amint Sarah Vincenthez tartott,majd amikor utána mentem megkínozta őt és hallottam,hogy kikapcsolta az emberi énjét.-mondta *tudtam,hogy meg kellet volna ölnöm.*
-Mi?NEM!Ez nem igaz én csak azért voltam ott,hogy tisztázzunk egy varázslatot ami meg volt beszélve.-mondtam legalábbis próbáltam hazudni.
-Igen?Csakhogy Voltam Vincentél és kiesett neki öt óra.-buktatott le Marcel.
-Na végre,ezt már nem bírtam játszani ez az egészet igen,tényleg ki vagyok kapcsolva,és ha már ki vagyok kapcsolva el kell,hogy mondjam az a ribi ott nagyon idegesít,Klaus már rég meg kellet volna,hogy öljük.-mosolyogtam rá,majd Klaus megemelte a poharát és bele ivott azaz békét kötöttünk.

Majd mi is bele ittunk,majd utána indulhatott a buli.
-Sajnálom Marcel,de nem várhatok tovább.-majd megfogtam magam vámpír sebességgel oda mentén a vámpír csajhoz és meggyújtottam varázslattal,de Marcel eloltotta így nem halt meg,de csökkent a halál iránti vágyam.
-Köszönöm ezt az Isteni vacsorát,nagyon élveztem de most mennem kell.

Elindultam és az utam egy bárba vitt be.Ott ittam egy csomó piát,már alig voltam magamnál,de csak ittam tovább.
-A végén meg alkohol mérgezésben fogsz meghalni.
-Klaus,te mindehol ott vagy?Hagyj magamra.-mondtam neki,de ő nem ment.
-Tudod,így kikapcsolva még szexibb vagy.-súgta a fülembe.
-Nem ez nem fog bejönni.-mondtam neki.
-Á szóval félsz,hogy majd megbánod,azaz előre félsz ami már egy érzelem.-mondta amivel felidegesített.
-NEM!Nem félek.-mondtam neki.
-Akkor csókolj meg!-mondta Klaus.
-Szeretnéd igaz?Csak tudod,előbb csókolnám meg apádat mint téged.-mondtam amivel nagyon felidegesítettem,de én csak röhögni tudtam a helyzeten.
-Vagy NEM!Tudod mit,fel kéne támasztanom Henriket ő biztos,hogy jól csókolna.-erre nagyon ideges lett és vámpír sebességgel bevitt a mosdóba és neki lökött a falnak.
-Mi van?Gyengepont?Nem tetszik az a gondolat,hogy megölted Henriket,te már akkor egy szörny voltál Nik.-mondtam neki,egyszerre szexi huncut is voltam,de még felidegesítettem is.
-NEMERD A SZÁDRA VENNI A NEVÉT!-mondta Halkan de mégis mérgesen.
-Mért ha a számra veszem mi lesz?suttogtam neki.
*csak néz*
-Henrik,Henrik,Henrik.-suttogtam a fülébe háromszor,mire ő úgy csitított el,kitörte a nyakamat majd elindult.

Egy csipetnyi mámor Where stories live. Discover now