A szépség veszélyes oldala. Taekook.

☆24.rész

Jungkook.sz.

Taehyung ugrásra készen állt szorosan mögöttem és közben féltőn tartott a karjaiban. Az alfa, akinek még mindig nem tudtuk a nevét, taehyung lökésétől egészen a falkája tagjai közé esett majd feltápászkodva újra a falkája élére sétált.

Egy apró vigyorral nézett felénk, pontosabban a mögöttem álló alfa kötötte le a figyelmét.

-Csupán egy alfáról hallottam akinek olyan karmazsin vörös szemei vannak mint neked.-mondta még mindig a mögöttem állóval nézve farkasszemet.

-Valóban csak egy vörös szemű alfa van, én.-szólalt meg taehyung is a maga sajátos mély hangján nyugodtan. Habár fültanúja voltam a beszélgetésüknek még sem értettem.

-Ó, ennek igazán örülök, régi vágyam volt találkozni veled. Meg kell hagyni, hogy az erődhöz és a nevedhez híven nem is kaphattál volna méltóbb omegát magad mellé.-mondta tettettet elismeréssel amire csak egy apró morgást kapott válaszul.

-Hogy teljesen őszinte legyek, kicsit féltékeny is vagyok. Nem csak, hogy rendkívül erős hanem tüzes és gyönyörű is.-mondta miközben végig járata rajtam a tekintetét.

Taehyung szorítása a testem körül még szorosabb lett és az idegeségtől teste is elkezdett fel forrósodott.
Mielőtt viszont megszólalhatott volna az álltalám elküldőt alfa visszaért a karjaiban tartva miyeont.

Ahogy a kislány meglátott minket egy hatalmas mosollyal az arcán kievickélte magát az alfa karjaiból és a saját lábain futott felénk. Kiszakadtam taehyung karjai közül és mosolyogva a kislány elébe szaladtam én is. Felkaptam a karjaimba és egy nagy mosollyal az arcomon szorosan magamhoz öleltem.

-Jungkook bátyó!-nézett rám boldogan csillogó lila szemeivel. Elkuncogtam magam és örömömben az én szemeim is újra felvették a mélykék színt.

-Szia kis virág.-mosolyogtam rá lágyan és közben egy szőke majdnem, hogy már fehér hajtincset a füle mögé tűrtem.

-Értem jőtettek jungkook bátyó?-kérdezte kiváncsian nézve fel rám oldalra döntött fejel. Nagyon aranyosan festett.

-Persze, hogy érted jőtünk! Kiért másért?-kérdeztem tettettet felháborodással amire válaszul egy hatalmas mosolyt kapta így láthattam, hogy az egyik foga előröl hiányzott.

Hirtelen valaki kivette a karjaimból a kislányt majd taehyung és hobi felé hajította engem pedig a derekamnál fogva magához rántott.Nem is törődtem a derekam körű lévő karokkal a szemeimmel a levegőben lévő kislányt néztem.

Viszont mielőtt a kislány még a földre eshetett volna hobi sikeresen elkapta. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat és oda kiáltottam.

-Hobi vidd miyeont előre és várjatok meg minket ott. Itt veszélyes mindkettőtöknek.-kiáltottam mélyen a szemeibe nézve. Láttam rajta, hogy néhány pillanatig hezitált de aztán bólintott és hátat fordítva jiminék felé kezdet futni.

-Mégis mit kéb...-mordultam rá idegesen az engem fogva tartóra. Viszont még a mondatomat sem tudtam befejezni mivel meglepetten konstatáltam, hogy az alfa arca túlságosan közel volt.

-Van egy ajánlatom a számodra alfa.-hajólt hátrébb tőlem elégedetten és vigyorogva taehyungra nézett.

-Én Gong Haeyun megadok neked bármit, ha cserébe nekem adod ezt az omegát.-mondta magabiztosan és kíváncsian várta taehyung válaszát.

Rákapta a fenyegető mélykék szemeimet és az egyik kezemmel a derekam körül lévő alkarjára fogtam míg a másikkal a bal vállára. A karmaimat a húsába mélyesztve felvájtam annak egy kisebb részét.