Kilencedik felyezet: Omlett

116 11 0
                                    

Órák után, Lauren a suli előtti kerítésre támaszkodva cigizett és várta Camilát, aki bármelyik pillanatban megérkezhetett. Pár lány akik előtte elhaladtak fütyültek rá, amit már megszokott. Rájuk nézett és dohányát mélyen tüdejébe szívva, hagyta hogy a káros füst betöltse tüdeje összes részét, majd az orrán keresztül kifújta.

-Hé Laur! Mehetünk?

Kérdezte oldalról Camila és megfogta a magasabb lány vállát, közel simulva hozzá és egy csókot nyomott arcára, miközben az idősebb lány orrán ismét kifújta a füstöt, ami mögül a latina szemezett Lauren rajongótáborával. A zöld szemű lány mellett álló lány csapat, akik egész végig figyelték a magas lányt, most csalódottan néztek rá. A fekete hajú lány kezét a kisebb lány derekára rakta, szorosan maga mellé húzva, amit a latina mosolyogva hagyott, ezzel elismerve győzelmét. Egymásra mosolyogtak és a fekete hajú lány egy lágy csókot nyomott ajkaira. Az autójához érve a magasabb lány ajtót nyitott neki és bal kezét kinyújtva segített beszállni a járműbe. Amint mindketten beszálltak és már elhagyták az iskola területét, Lauren szeme sarkából Camila labaira nézett, amelyet a lány lazán egymás mellé rakta nőiesen. A magasabb lány nem tudott ellenállni a késztetésnek, hogy végignézzen, félig meztelen combján, amelyen most csak egy vékony szövet takart. Visszanézett az útra és kezét "rutinosan" combjára rakta, félig a lány szoknyája alá és mikor kicsit fentebb csúsztatta volna kezét, Camila rárakta kezeit, hogy megállítsa tervében. Hüvelyk ujjával simogatta finom bőrét amitől hallotta a kisebb lány nehezen lélegzett.

-Szóval.

Mosolygott ördögien Lauren, témát kezdve.

-Mikor várható Dinah és Ally?

Érdeklődött hangjában teljes ártatlansággal. Camila megrázta a fejét, és bambult az útra. Próbálta összeszedni gondolatait és mikor sikerült, Laurenre nézett.

-G-gondolom, két óra múlva itt lesznek.

Válaszolta kicsit dadogva, majd nyelt egy nagyot, mintha egy gombócot szeretett volna lenyelni, ami megakadályozta a tiszta beszédben. Lauren mosolygott magában, mintha sikerült volna elérnie, hogy Camilát zavarba hozza, még a teljes játéka előtt. Nem akart elsiettetni semmit, de úgy vélte itt az ideje annak hogy visszanyaljon a fagyi.

Mikor megérkeztek, leparkolt a hátsó udvarba, ami lélegzet elállítóan nagy volt. Hatalmas kert, szökőkúttal, gyönyörű szobrokkal, medencével, napozóágyakkal és hatalmas bokrokkal amivel már Lauren találkozott. Szinte természet ellenesen szép rózsák nőttek a szökőkút mellett, mellyel párhuzamosan parkolt, a ház mögötti kavicsos udvarra.

-Szent isten, Camz!

Mondta és Camilára nézett, aki egész végig a fehér bőrű lány kezét figyelte, amely most fentebb csúszott a tervezetnél, majdnem elérve a latina érzékeny pontját.

-H-hm?

Hümmögött kipirult arccal, de Lauren figyelmét visszafordította a kertre, mely valóban gyönyörű volt. Mikor kiszállt, Camila mély lélegzetet vett és megigazította szoknyáját, majd utána ment.

-Napfényben szebb?

Kérdezte, visszatérve Lauren elakadt szavaihoz.

-Gyere utánam.

Intett és a ház vagy inkább kastély, egyik külön álló épületéhez vezette, majd kinyitotta az ajtót és bement, maga után húzva a zöld szemű lányt.

-Lefogadom, ilyet még nem láttál.

Mosolygott, majd felkapcsolta a lámpát és Lauren azt hitte könnyezni fog a gyönyörtől.

Fekete kígyó (Camren)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora